Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A pápaság és a kánoni választások a 13. századi magyar egyházban
BARABÁS GÁBOR kapcsolatát. 1252 decemberében a pápa először az esztergomi egyház in spirituali' bus et temporalibus adminisztrátorává 138 nevezte ki, majd a következő év júniusában arra is engedélyt adott számára, hogy visszatérjen a Magyar Királyságba, feltehetően nem függetlenül egy hónappal korábbi legátusi kinevezésétől.139 IV. Béla mindenesetre nem volt megelégedve ezzel a helyzettel, és Benedek kalocsai érsek Esztergomba helyezésének megerősítését kérte IV. Incétől.140 Az egyházfő ugyan már 1253. júniusában döntésre szólította fel Báncsa nb. Istvánt,141 Benedek megerősítése csak 1254. február 25-én történt meg,142 a palliumot pedig az új esztergomi főpap a Kúriában tartózkodó prokurátoraival, Péter csázmai préposttal, Otomarus nógrádi főesperessel és Rajnáiddal, a banai egyház plébánosával küldte meg Benedek számára.143 Esetükben tehát ugyan pápai megbízással van dolgunk, de árnyalja a képet, hogy Benedek érsek küldöttjeiként jártak a Szentszéken az ügyben, így eshetett rájuk a választás. Összességében ez esetben, a királyi panasz ellenére sem beszélhetünk vizsgálatról, IV. Ince döntése feltehetően IV. Béla kérése és Báncsa nb. Istvánnak a bíborosi méltóság melletti döntése alapján született meg.144 138 Az 1262 januárjában, Benedek halála után megválasztott Tűrje nb. Fülöp zágrábi püspök esetében is adminisztrátori kinevezéssel találkozunk. RPR 18212. sz., RU IV. 40. sz. Az adminisztrátori hivatallal kapcsolatban lásd Kiss Gergely: A pápai képviselet. In: Varietas delectat i. m. 11-57., 48-49. 139 Kiss G.: Dél-Magyarországtól Itáliáig i. m. 41-42. 140 SzücsJ.: A kereszténység belső politikuma i. m. 169-171. Vö. Solymosi L.: Egyházi-politikai viszonyok i. m. 48. 141 RPR 15002. sz., RI IV. 6800. sz. Lásd még: RPR 15007. sz., RI IV. 6801. sz.; RPR 15008. sz. 142 RPR 15251. sz, RI IV. 7316. sz.; RPR 15252. sz. 143 RPR I5245. sz, RI IV. 7296. sz.; RPR 15271. sz. Lásd Kiss G.: Dél-Magyarországtól Itáliáig i. m. 43. Vö. Fraknói V.: A magyar királyi kegyúri jog i. m. 31-33.; Fraknói V.: Magyarország egyházi és politikai i. m. 70-72. 144 A pápa 1254. április 1-jei kelettel évi 300 márka ezüst kifizetését rendelte el a volt érsek számára kárpótlás gyanánt. Ennek biztosításával IV. Ince a zirci és a pannonhalmi apátokat bízta meg. RPR 15312. sz. L. Kiss G.: Dél-Magyarországtól Itáliáig i. m. 43. 145 Személyére lásd Ternovácz Bálint A szerémi püspökök életrajza, valamint a kői, illetve a szenternyei székeskáptalan archontológiája a 14. század közepéig. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 23. (2011) 36-37.; C. Tóth Norbert- Ternovácz Bálint Káptalanok a Drávántúlon. A boszniai, kői és szenternyei székeskáptalanok és a pozsegai társaskáptalan középkori archontológiája. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 11.) Pécs 2020. 93. 146 C. Tóth N: A kalocsa-bácsi főegyházmegye i. m. 70., 72. Benedek Esztergomba helyezését ugyan nem követte vita a kalocsai és bácsi káptalanokban, egy pápai oklevél azonban betekintést enged a kánoni választások eljárásának gyakorlatába. 1255 februárjában ugyanis IV. Sándor engedélyezte Lőrinc szenternyei prépost145 és kalocsai kanonok, valamint Miklós bácsi kanonok146 részére, hogy 150 márka kölcsönt vegyenek fel a két káptalan terhére. A klerikusok ugyanis az ő képviseletükben intézték a Tamás, korábbi fehérvári 535
