Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Fiziker Róbert: Egy fiókban maradt alternatíva. Királykérdés a Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt irataiban (1922–1938)
FIZIKER ROBERT fenyegető „érdek-összeütközéseket egy csapásra meg lehetne ölni”. Szerinte Benito Mussolini egyik fiát kellene a magyar királyi trónra jelölni.92 Nem tudni, kapott-e választ az amatőr külpolitikus, mindenesetre ekkor már nem - a Duce által csak „vecchio asburgico”-nak93 tartott - Kánya Kálmán irányította a magyar diplomáciát. A kiváló külügyminiszter, aki a tengelyhatalmak politikájához való szorosabb kapcsolódást elvetette, már az első bécsi döntés előtt egy héttel, 1938. október 25- én jelezte lemondási szándékát Imrédy Béla miniszterelnöknek. „Kegyeskedjék tudomásul venni, hogy nem vagyok többé hajlandó Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt szolgálni”94 - írta a kormányfőnek. Milos Kobr budapesti csehszlovák követ Prágába küldött jelentésében így méltatta Kányát: „politikai realizmusában hidegen számító volt és politikai terveiben mindig a magyar nemzet előnyeit nézte és nem vette figyelembe azt, hogy pillanatnyilag a magyar lobbanékonyságnak mi kedvez és terveiben nem számolt az itteni politikai közvéleménnyel”.95 Amikor ellenfelei már kifogytak a külpolitikai argumentumokból, „megrendült egészségi állapotára hivatkoztak”, végül a napilapok beszámolója szerint ezzel az indokkal mondott le tárcájáról 1938. november 28-án.96 Az anschluss bekövetkeztével és Kánya - a németek által is követelt - távozásával „a minőségellenes ressentiment ”97 korszaka vette kezdetét. Az osztrák és magyar legitimisták „kooperációját illetőleg meglepetésektől”, a királykérdés „szőnyegre hozásától” ettől kezdve még kevésbé kellett tartani, mint korábban.98 Már csak azért sem, mert - ahogy a korábban már említett Woracziczky Olivér, immár brüsszeli ügyvivőként, megjegyezte - Steenockerzeelben „higgadtan gondolkoznak, s elég jól ismerik az osztrák helyzetet”.99 92 Dr. Csákó Lajos levele a külügyminiszterhez. Nyíregyháza, 1938. dec. 13. MNL OL K 63 48-4404/1938. 93 a. m. az öreg habsburgista’. Galeotto Ciano idézi fel naplójában Mussolini szigorú ítéletét a magyar diplomácia vezetőjéről. Galeazzo Ciano. Diario, 1937-1943. Ed. Renzo De Feliche. E-book. Roma 2015. 241. 94 Kánya Kálmán lemondása. Bp., 1938. okt. 25. MNL OL Miniszterelnökségi Levéltár, Miniszterelnökség, K 36 Imrédy Béla miniszterelnök, „E” dosszié. 95 Az 1938. december 10-ei budapesti követjelentést közli: Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához III. Magyarország külpolitikája, 1938-1939. Összeáll., s. a. r. Adám Magda. Bp. 1970. 240-243., itt: 241. Idézi Miklós Dániel: Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt. https://bit.ly/2SPhyo2 , letöltés 2021. febr. 8. 96 Lásd például Délmagyarország, 1938. nov. 29. 1. 97 Mámi Sándor: Hallgatni akartam. Bp. 2013. 53. 98 Kánya berlini követként német beszélgetőpartnerét ezekkel a szavakkal biztosította a magyar kormány szilárd álláspontjáról. Követjelentés. Berlin, 1931. jún. 27. MNL OL K 63 20/7-2760/1931. 99 Ügyvivői jelentés. Brüsszel, 1936. febr. 12. MNL OL K63 20/1-641/1936. Bethlen István egy 1939. január 1-jén a Pesti Naplóin megjelent cikkében kifejtette, hogy Magyarország húsz éven át tartózkodott a német érdekeket érintő lépésektől, és nem ment bele a restaurációba, sem egyedül, sem az osztrákokkal és a csehekkel közösen, pedig „ilyen irányú csábításban nem volt hiány és nem 977
