Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Fiziker Róbert: Egy fiókban maradt alternatíva. Királykérdés a Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt irataiban (1922–1938)
EGY FIÓKBAN MARADT ALTERNATÍVA szellemi munkát és költséget”.46 Rudnay báró még 1936 nyarán is azt emeli ki, hogy a restaurációnak a keresztényszocialisták, a régi beamterek, katonatisztek, papok és a Ferenc József-i „liberális éra” visszatérésében bízó zsidó tőkések támogató álláspontja ellenére „ma Ausztriában többsége nincs”.47 A szükséges többség azonban egyesek szerint politikai eszközökkel egyszerűen megteremthető lett volna: Theodor Hornbostel, egykori budapesti osztrák követ, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője 1937 elején például úgy vélte, hogy „megfelelő előkészítéssel a császárt, belpolitikai szemszögből, be lehet hozni Bécsbe, de éppúgy lehetne megfelelő propagandával Bécs határában bejövetelét fegyveresen meggátolni”.48 46 Követjelentés. Bécs, 1931. dec. 29. MNL OL K 63 48-310/1932. 47 Követjelentés. Bécs, 1936. jún. 25. MNL OL K 63 48-95/1936. 48 Követjelentés. Bécs, 1937. febr. 19. MNL OL K 63 20/1-605/1937. 49 Követjelentés. Bécs, 1930. okt. 23. MNL OL K64 1930-20-711. 50 Követjelentés. Helsinki, 1934. aug. 15. MNL OL K63 48-2519/1934. 51 Lucián O. Meysels: Der Austrofaschismus. Das Ende der Ersten Republik und ihr letzter Kanzler. Wien-München 1992. 220. Tényleges, komoly legitimista puccsveszély valójában sohasem állt fenn, ezért az osztrák és a magyar politikusok nyugodtan élcelődhettek ilyen híresztelések felbukkanásakor. így tett például Seipel külügyminiszter, amikor 1930 őszén a magyar követ érdeklődésére mosolyogva visszakérdezett: „Ön olyan történésekre utal, amelyeknek ma pontban hajnali 5 órakor kellett volna bekövetkezniük?” Ambrózy szintén mosolyogva azt felelte: „Információim szerint 20-án, plusz n”.49 Kiss Sándor helsinki m. kir. követ pedig 1934 augusztusában, egy stockholmi moziban hasztalan győzködte arról csehszlovák kollégáját, hogy nem a szintén Svédországban tartózkodó Ottó királyfival érkezett és a mellette ülő „szép asszony nem csak camouflage-nak van.” A követ ezt „mulatságos részletként” idézte fel és remélte, hogy „európai komplikációk talán mégse lesznek ebből a dologból”.50 Valójában azonban még 1938 februárjában, amikor Habsburg Ottó írásban felajánlotta Kurt Schuschnigg kancellárnak, hogy egy osztrák egységkormány élén irányítaná az ellenállást, tehát közvetlenül az anschluss előtt sem merült fel a Habsburg főhercegben, hogy a hivatalban lévő kormány hozzájárulásának és a népakarat kinyilvánításának hiányában visszatérjen. Erről így vélekedett később: „Ausztria süllyedő hajó volt, amelyet, ha valahogy egyáltalán, csak úgy lehetett volna megmenteni, ha minden hazafias erő egy csónakban evez”.51 968
