Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Fiziker Róbert: Egy fiókban maradt alternatíva. Királykérdés a Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt irataiban (1922–1938)
FIZIKER ROBERT hosszú időre eltűnt a nagypolitika színpadáról, oda csak az apja halála után Zita királyné által II. Ottóként köszöntött32 főherceg nagykorúsága és a királypártiaknak az egyre növekvő anschlussveszély miatt fokozódó tevékenysége révén került vissza az 1920-as évek végétől, az 1930-as évek elejétől egy rövid, de annál intenzívebb időszakra. 32 Lásd Zita királyné nyilatkozata II. Ottó trónigényéről. Funchal, 1922. ápr. 24. MNL OL K 589 Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Államfői Hivatali Levéltár, A kormányzó félhivatalos iratai, I-A-4-1922. 33 Követjelentés. Bécs, 1928. ápr. 15. MNL OL K 63 48-1661/1928. 34 Pethő Sándor: A magyar Capitoliumon. A magyar királyeszme a Duna völgyében. Bp. 1932. 66-67. 35 Amikor 1936-ban a Burgtheaterben bemutatták Herczeg Ferenc Szendrey Júlia című színművét, a Der Österreicher című legitimista hetilap tiltakozott az „osztrákellenes” cselekmény miatt. A bécsi magyar követ szerint „antimagyar és centralista érzelmű” Friedrich Wiesner egykori követ pedig Hans Permet közoktatásügyi államtitkárt is felkereste, hogy vétót emeljen. Permet a tiltakozást nem vette tudomásul, és a darabot Petőfi Júlia címmel be is mutatták. Követjelentés. Bécs, 1936. máj. 8. MNL OL K63 20/7-1663/1936. 36 Pethő S.: A magyar Capitoliumon i. m. 70. 37 Békés Márton: A becsület politikája. Gróf Sigray Antal élete és kora. Vasszilvágy 2007. 155. 38 Követjelentés. Bécs, 1937. febr. 8. MNL OL K 63 20/1. tétel Ausztria, Általános kül- és belpolitika (a továbbiakban: 20/1), 455/1937. A magyar külügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kísérte a királykérdéssel kapcsolatos külföldi - illetve hangsúlyozottan az ausztriai - véleményeket és fejleményeket. Ambrózy bécsi követ beszámolója szerint IV. Károly emléktáblájának a Hofburg szomszédságában lévő Michaelerkirchében történt leleplezése után Zichy Aladár gróf, legitimista politikus, egykori miniszter pohárköszöntőjében „csak közös érzésekről emlékezett meg” és „gondosan tartózkodott” minden olyan célzástól, amely szerint a Habsburg-ház Ausztria és Magyarország között „a jövőben is kapcsot képezhetne”.33 Ez a fajta tartózkodó magatartás a későbbiek során sem változott, Pethő Sándor legitimista publicista, történész ezért joggal vetette a hivatalos legitimizmus szemére, hogy „valójában sohase merte őszintén megmondani, hogy amikor nemzeti királyságról szaval, akkor az osztrák—magyar kapcsolatokra gondol”, s a „népies és nemzeti cifraszűrben” akarta „bevonultatni a szélbali szívekbe a legitimizmust”.34 Ez csak Hitler hatalomra jutása után változott meg fokozatosan, miután a monarchisták belátták, hogy be kell fejezni a rágódást a múlt sérelmein,35 a „szúnyogcsípés elleni hadakozást”, miközben „önként lefeküdnénk az elefánt talpa alá”.36 1937 májusában Sigray Antal gróf már a „két restauráció szimultán helyreállítását”37 nevezte a legfontosabbnak, miközben a bécsi magyar követség néhány hónappal korábbi értesülései szerint az osztrákoknak a magyarországi legitimista mozgalommal „látszólag semmi kapcsolata megállapítható nem volt”, és bár személyes összeköttetések „fennállanak”, országok közti „egyöntetűen megbeszélt és kitervezett munkaprogram nincsen”.38 Egy évvel az anschluss előtt is csupán 965
