Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Fiziker Róbert: Egy fiókban maradt alternatíva. Királykérdés a Külügyminisztériumi Levéltár fennmaradt irataiban (1922–1938)
EGY FIÓKBAN MARADT ALTERNATÍVA abban bíztak, hogy - bár az osztrák és a magyar álláspont „úgy tradícióban, mint jogi elgondolásban és koncepcióban különbözik egymástól” — a legitimizmus által bejárt külön utak „valamikor találkozni fognak”.39 39 Kardos József: Legitimizmus. Legitimista politikusok Magyarországon a két világháború között. Bp. 1998.235-237. 40 Csáky István levele. Bp., 1929. jan. 10., illetve Bayer-Krucsay válasza az Östgöta Correspondenten 1929. január 4-ei cikkének fordításával. Bp., 1929. jan. 26. MNL OL K66 Külügyminisztériumi Levéltár, Külügyminisztérium, Sajtó- és kulturális osztály (a továbbiakban: K 66), a) Iratok, I-5/a tétel Egyéb, részben töredékes, sajtóval kapcsolatos ügyek, sajtójelentések (a továbbiakban: I-5/a), 1937-2. A magyarországi királykérdés, 34081/1929. 41 Követjelentés. Prága, 1930. aug. 17melléklet. A vicclapot a követségre eljuttató bizalmi ember német nyelvű feljegyzésében úgy vélte, hogy ezeket a „mértéktelenül közönséges” vicceket „a legutolsó kikötői bordélyban sem tűrnék meg”, ráadásul a csehek saját történelmüket is „bepiszkítják”, hiszen egy sor Habsburg uralkodó egyben cseh király is volt. MNL OL K 66 a-1937-1- 5/a-2-35729/1930. 42 így tett például Leffler Béla író, műfordító, egyetemi magántanár, stockholmi követségi sajtóelőadó, aki 1934 februárjában azt a svéd lapértesülést osztotta meg Mengele Ferenc követségi tanácsossal, a sajtóosztály vezetőjével, hogy Ausztriában - a polgárháborús helyzetet kihasználva - küszöbön áll a A legitimista mozgalom esélyeinek folyamatos változását és aktivitásgörbéjét, illetve a külhatalmak reakcióit pontosan tükröző követjelentések mellett a Sajtó- és kulturális osztály is szemlézte mind a magyar- és dinasztiabarát, mind az ellenséges írásokat, gyakran az eredeti lapszámot is mellékelve a beszámolóhoz. Jellemző az alaposságra, hogy Csáky István gróf, az osztály helyettes vezetője, későbbi külügyminiszter 1929 januárjában azzal kereste meg Bayer-Krucsay Dezsőt, a Bayer és Társa gyógyszervegyészeti gyár alapítóját, tiszteletbeli svéd főkonzult, hogy segítségét kérje egy svéd nyelvű újságcikk lefordításában, amelyből „csak annyit tudott kihámozni”, hogy Bayer-Krucsay is szerepel benne és a királykérdéssel foglalkozik. A diplomata hamarosan megküldte a „Királyság király nélkül. Magyar rapszódia” című, Magyarország igazságát „megértő és együttérző hangon hirdető” cikk fordítását.40 Ugyancsak a Sajtó- és kulturális osztály iratai között maradt fenn a Humoristáké listy prágai vicclapnak Masirevich Szilárd prágai m. kir. követ szerint „a csehek kiáltó ízléstelenségét” tanúsító cikke, amely 1930 nyarán Rendkívül vidám játék szomorú végkimenetellel című gúnyrajzzal harangozta be Ottó főherceg küszöbön álló nagykorúságát. A karikatúra a Habsburg-uralkodócsalád koporsói tetejére felállított trónuson ülve ábrázolja „anyuci Ottócskáját”, fején a túlméretezett Szent Koronával, kezében országalma helyett piros gyümölccsel és az (1930. október 1-jén, osztrák és magyar tanári kar előtt kitüntetéssel letett) érettségit jelképező sétabottal. A morbid építményt ingatag létrákon egyensúlyozó huszárok biztosítják, miközben hangosan rikkantják: „Éljen a király!”41 A követségi sajtóelőadók a különböző szenzációs híresztelések hivatalos cáfolatait is megküldték a napilapok szerkesztőségeinek.42 A „puccs-híreket lancirozó” 966