Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR Összegzés A mikroszintű elemzés összességében olyan folyamatok megvilágítására adott lehetőséget a határ menti gazdasági és társadalmi interakciókat illetően, amelyekre eddig kevesebb figyelem hárult. A magyarországi határsávban maradt falvak házassági kapcsolatrendszere, illetve a települések egymás között szövődő gazdasági hálózatainak vizsgálata azt mutatta, hogy a helyi társadalomra jellemző kölcsönhatások 1920 előtt és után is szűk térben érvényesültek, így a trianoni államhatárnak eleve korlátozott szerepe volt azok alakulásában. A házassági anyakönyvi kivonatok vizsgálatához olyan eljárás kidolgozására volt szükségem, amely összehasonlíthatóvá tette a Trianont megelőző és az azt követő időszakot. A két időmetszet végül az 1899 és 1906, valamint az 1922 és 1929 közötti periódust foglalta magába. Elemzésem alapján azt a következtetést vonhattam le, hogy a házassági kapcsolatok Nagyiéta és környékének társadalma, valamint a trianoni államhatáron túlra került települések lakossága között már a századfordulón sem voltak számottevő mértékűek. Ezt egyrészt arra alapozom, hogy az elcsatolt településekkel kialakított kapcsolatok száma az exogám házasságoknak átlagosan csak a negyedét tette ki, így Nagyiéta és a környező községek esetében a határon túli helységekkel kialakított házassági hálózatok ritkásabbak voltak. A két térség között meglévő társadalmi interakciók inkább csak alkalomszerűnek nevezhetők (kivéve azokat az eseteket, amelyekben közvetlenül a határral érintkező községekről volt szó). A trianoni államhatár házassági kapcsolatokra vonatkozó elválasztó szerepe tehát kevésbé volt jelentős ebben a térségben, ami feltehetően az agrártársadalom házasodási szokásainak köszönhető. A következtetések azonban a hasonló, más régiókra fókuszáló elemzések hiánya miatt egyelőre csak a vizsgált térben tekinthetők érvényesnek. Nagyiéta és a Romániához került települések között a házasságok által formált interakciók hálózata átalakult, s ez elsősorban a fiatalabb nemzedéket érintette. A századfordulóhoz képest ugyanis az 1920-as években jóval többen települtek át Nagyiétára. A határ megvonása minden bizonnyal hatással volt a falu vándormozgalmára is, ami abban a jelenségben mutatkozott meg, hogy a századfordulóhoz képest 1920 után sokkal több olyan házasság kötettett, amelyben a házasulandó felek legalább egyik tagjának nem Nagyiéta volt a születési helye. A nagylétai házassági anyakönyvi kivonatok vizsgálatának köszönhetően olyan vándorlási irány rajzolódott ki a szemünk előtt, amelyet a makroszintű elemzések eddig kevésbé tehettek láthatóvá. A bevándorlásnak köszönhetően enyhült Nagyiéta vándorlási vesztesége is a megelőző évtizedekhez képest, s ez a tény végső soron gazdasági felhajtóerőt is jelenthetett a település számára. 95
