Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATARMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA A kutatás egyik további perspektíváját kínálja annak feltárása, hogy a határon túlról érkezők betelepülése mekkora méreteket öltött az államhatár teljes magyar—román szakaszán. A Magyar-Román Határmegállapító Bizottság Magyar Delegációjának iratanyagában talált kérdőívek alapján — ha töredékesen is — rekonstruálhatóvá vált az elemzésre kiválasztott települések laterális gazdasági hálózata. Ezek a kapcsolatok a vásárra járást illetően valószínűleg közlekedésföldrajzi okok miatt kevésbé terjedtek ki a trianoni államhatár romániai oldalára került településekre. A térség piacközponti struktúrája az 1920-as években megőrizte az 1919 előtti állapotát, ami arra utalhat, hogy perifériaképződés ebben az évtizedben még nem ment végbe. A laterális gazdasági kapcsolatok elemzése által egyszersmind árnyalhatóvá vált az Alföld peremén fekvő városoknak/vonzásközpontoknak a vonzáskörzetekre gyakorolt hatása is, hiszen számos szolgáltatás elérési ideje a helyi környezetben kedvezőbben alakulhatott: a mikro térség piacközpontjainak is megvolt a saját vonzáskörzetük, jóllehet azok sok esetben megosztott vonzáskörzeteket jelentettek. MELLÉKLET Áttekintő táblázatok a 4. ábrához Forrás: MNL OL K 51 B i dosszié. III/5. Álmosd község kérdőíve Álmosd Funkció Melyik más településen elérhető? Vásár Nagyiéta Vámospércs Epületfa beszerzése Nagyiéta Malomhasználat Nagyiéta Vámospércs Hitelszövetkezeti ügyek Bagamér Tűzifa beszerzése Bagamér Vasúthasználat Nagyiéta Vámospércs Főszolgabírói hivatal 96
