Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Murber Ibolya: Habsburg IV. Károly restaurációs elképzelései. Osztrák és magyar válságkezelés
MÜRBER IBOLYA Összegzés A tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy az osztrák és a magyar háború utáni válságkezelésben milyen és mekkora szerepet játszott a Habsburgkérdés. 1918 ősze és 1919 tavasza között a Habsburg-uralkodóház sorsát elsősorban az osztrák háború utáni válságkezelés alakította. Ennek meghatározó eleme volt a köztársasági államforma, az uralkodóház háborús felelőssége, illetve az a jogértelmezés, hogy Német-Ausztria nem jogutódja a Habsburg Birodalomnak. Az excsászár jövő terve ivei azonban mind a három programpont szöges ellentétben állt, így a köztársaság vezetői és a lemondásra kényszerített uralkodó között a konfrontáció elkerülhetetlen volt. Az osztrák kormány az orosz forgatókönyvet (uralkodó internálása, esetleges kivégzése) mindenképpen igyekezett elkerülni, így hosszútávon az élesedő konfrontáció lezárását csak az uralkodó külföldre távozása és vagyonának államosítása jelenthette. Károly előre menekült és igyekezett trónigényét nemzetközi jelentőségű kérdéssé tenni. A világháborús győztesek számára egy olyan dunai föderáció tervét vázolta fel, amely nemcsak az anschluss, hanem a bolsevizmus terjedését is képes lett volna Közép-Európában feltartóztatni. Azonban a párizsi döntéshozók már nem egy nemzetek feletti, Habsburg vezetésű birodalomban gondolkodtak, hanem kisebb nemzetállami keretekben képzelték el Közép-Európa jövőjét. Ezt követően nőtt meg az utolsó Habsburg uralkodó érdeklődése a magyar trón iránt. IV. Károly 1921-es magyarországi visszatérési kísérleteinek kudarcát nemcsak a nemzetközi segítség csaknem teljes hiánya, hanem legalább ennyire a Habsburg-restauráció szerény magyarországi támogatottsága is okozta. THE RESTORATION IDEAS OF KING CHARLES IV Austrian and Hungarian Crisis Management By Ibolya Mürber SUMMARY The paper seeks to answer the question of what role the Habsburg-question played in the post-was crisis management of the Austrian and Hungarian governments. Between the autumn of 1918 and the spring of 1919 the destiny of the Habsburg ruling dynasty was shaped foremost by the way the Austrian government handled the post-war crisis. The key elements of this were: the republic as the new form of the state; the dynasty’s responsibility for the war; and the legal conclusion that German 937