Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATARMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA útépítésekkel javította a falu közlekedési lehetőségeit, maga a község pedig tizenkét kilométeres betonjárda hálózatot építtetett és bevezette a villany világítást (Debrecenből kapta az áramot), valamint a külterületen iskolát épített.80 Az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapok egyik kérdése az volt, hogy milyen fejlesztésekre lenne szüksége a községnek. Nagyiéta elöljáróságának válasza erre az volt, hogy villamosításra, artézi kutakra és egy tanyai iskolára.81 Ezek 1930- ra meg is valósultak. 80 Uo. 447. 81 NM EAD 1925. St-563. Nagyiéra közigazgatási tájékoztató lapja. 82 MNL OL K 51 B i dosszié. IV/3. Bagamér község kérdőíve. A fabeszerzés fontossága miatt Bagamér község anélkül alkotta a tájegység kereskedelmének egyik fontos láncszemét, hogy piacközponti szerepkört látott volna el. A falut egyik település sem jelölte vásárhelynek vagy piachelynek, sem az 1922-es kérdőívekben, sem az 1925-ös közigazgatási tájékoztató lapokban, a bagaméri erdőre vonatkozó, 1922-ben keletkezett felmérés azonban arról tájékoztat, hogy „a legrégebbi idők óta állandó favásárlók: budaábrányi [nyírábrányi], vámospércsi, újlétai, bagaméri és álmosdi lakosok, továbbá Nagyiéta község”.82 Ez a település volt tehát a környék egyik fabeszerzési központja, amelynek ráadásul az új államhatárnak köszönhetően az 1920-as évektől nem kellett számolnia a hegyvidéki erdőségekkel mint konkurenciával. A hálózatok alapján kirajzolódó gazdasági kapcsolatok a vizsgált falvak között szűk térben érvényesültek, hiszen azok jórészt a szomszédos településekre korlátozódtak. (Ez a jelenség hasonlóságot mutat a házassági kapcsolatok döntő többségének alakulásával.) Ennek alapján a falvak közötti laterális kapcsolatok hálózatának valószínűleg komolyabb jelentősége lehetett, mint ahogyan azt a történeti szakirodalom eddig feltételezte. A régióközpont (esetünkben Debrecen) nyilvánvalóan vonzást fejtett ki a falvakra, azonban ez a kapcsolat láthatóan nem volt kizárólagos, mellette ugyanis hangsúlyosan létezett a szomszédos községekkel fenntartott gazdasági kontaktus is. Mindebből pedig az következik, hogy a trianoni államhatárok gazdasági hatásának kutatása során a vonzásközpontok vonzáskörzeteinek vizsgálata mellett nagyobb figyelmet kellene szentelni a határmenti községek közötti gazdasági interakcióknak is. 94
