Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Murber Ibolya: Habsburg IV. Károly restaurációs elképzelései. Osztrák és magyar válságkezelés
HABSBURG IV. KÁROLY RESTAURÁCIÓS ELKÉPZELÉSEI a saint-germaini szerződésre mind a mai napig nem békeszerződésként, hanem államszerződésként tekintenek.) A győztes hatalmak ezzel szemben úgy vélték, hogy Ausztriának és Magyarországnak, mint hadviselő feleknek, saját békeszerződést kell aláírniuk, mivel a háborús felelősség mindkettőjüket egyaránt terhelte. Magyarországon október 24-én alakult meg a magát néhány nap elteltével ellenkormányként definiáló Magyar Nemzeti Tanács gróf Károlyi Mihály vezetésével.22 Október 30-áig ez a politikai csoportosulás párhuzamosan működött az uralkodó által kinevezett Wekerle-kormánnyaL Károlyi Mihály október 31-én, miniszterelnöki kinevezése alkalmával, felesküdött IV. Károlyra a Habsburg-család magyar ágából származó József főherceg előtt. Ez a királyra tett eskü legitimitást biztosított az új kormánynak, még akkor is, ha a kabinetet az uralkodó egy nappal később saját kérésére felmentette a neki tett eskü alól.23 Kezdetben az új budapesti vezetés is elfogadhatónak tartotta a monarchia folytonosságát, de a dualista államszervezetet, ahogy a megelőző Wekerle-kormány is, elutasította. November elsején, az uralkodónak tett eskü visszavonásával megszűnt az osztrák-magyar reálunió, és Magyarország visszanyerte állami szuverenitását. A Károlyi-féle „forradalmi” kormány az államkoncepció tekintetében nem képviselt a korábbi kormányokétól radikálisan eltérő irányvonalat. A területi integritás megőrzése volt az elsődleges célja, amelyet két újszerű elem egészített ki, a független Magyarország megvalósítása (esetleg perszonálunió Ausztriával) és a Jászi Oszkár-féle nemzeti autonómia-tervek. Az 1867-es kiegyezés óta a közjogi-kérdés, az úgynevezett függetlenségi-gondolat osztotta meg a politikai elitet, illetve befolyásolta az osztrák birodalomrészhez való viszonyt is, így ezt a kérdést a háború végén sem lehetett megkerülni. A kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták egészen a Tanácsköztársaságig az osztrák testvérpárt ausztromarxista irányvonalát követték, a nemzetiségekhez való viszonyt és a területi kérdést leszámítva.24 Ennek megfelelően a magyar szociáldemokrata politikusok az osztrák példa alapján a köztársasági gondolatot képviselték, aminek tényleges súlya a magyarországi államformaváltás tekintetében csekély volt. 22 A Károlyi Mihály nevével fémjelzett időszak egyik legújabb szintézise: Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és forradalom története. Bp. 2018. 23 Károlyi ezzel a szimbolikus lépéssel az általa már a világháború idején is képviselt nemzeti függetlenség és szuverenitás koncepcióját erősítette. 24 Mürber Ibolya: Mitteleuropäisches Krisenmanagement nach dem Ersten Weltkrieg. Wege Österreichs und Ungarns in eine Konsolidierung. In: Historische Mitteilungen der Ranke-Gesellschaft. Jahrbuch 2018. Hrsg. Wolf D. Gruner. Stuttgart 2019. 359-378., itt: 370. 928
