Századok – 2021

2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Murber Ibolya: Habsburg IV. Károly restaurációs elképzelései. Osztrák és magyar válságkezelés

HABSBURG IV. KÁROLY RESTAURÁCIÓS ELKÉPZELÉSEI A tisztekkel és hadsereggel szembeni lakossági ellenszenv is tovább gyengítette az uralkodóház hatalmát. Julius Deutsch osztrák hadügyminiszter erről így írt a visszaemlékezéseiben: „A tisztekre jogosan, mint a Habsburgok hatalmának megtestesítőire tekintettek. Ellenük irányult a több éves háborús fáradtságból és éhezésből adódó tömeggyűlölet, amelyet a háborús vereség forradalmasí­tott.”12 1918 őszén az osztrák hadügyminiszter által is említett forradalom véget vetett a monarchiának és megnyitotta az utat Ausztriában és Magyarországon is a köztársasági államforma előtt. A későbbiekben az uralkodóra felesküdött katonatisztek közül többen csatlakoztak a legitimista mozgalomhoz, és váltak IV. Károly 1921-es magyarországi restaurációs kísérleteinek aktív szereplőivé. 12 Julius Deutsch: Aus Österreichs Revolution. Militärpolitische Erinnerungen. Wien 1921. 19. 13 Az osztrák legitimizmusról magyarul bővebben: Fiziker Róbert: Habsburg kontra Hitler. Legitimis­ták az Anschluss ellen, az önálló Ausztriáért. Az osztrák legitimista mozgalom története 1918-1945. Bp. 2010. A magyar legitimista mozgalomról bővebben lásd Kardos József: Legitimizmus. Legitimista politikusok Magyarországon a két világháború között. Bp. 1998. A legitimisták A legitimista mozgalom13 tagjai alkotmányellenesnek tartották a köztársasá­got, mivel az nézetük szerint törvénytelenül, forradalmi úton jött létre. Ez a politikai mozgalom egyik országban sem volt homogén és tartós életű. Bázisát elsősorban a monarchiát egykor támogató társadalmi csoportok adták. így a már említett katonatisztek mellett meghatározó szerepet játszottak benne arisztokrata családok és monarchista meggyőződésű hivatalnokok is. Az oszt­rák monarchisták, magukat legitimistának vallva, egységesen I. Károly oszt­rák császár és fiának trónhoz való jogát képviselték. A magyar monarchisták megosztottabbak voltak. Míg a legitimisták a Habsburg-uralkodóház magyar trónigényéhez, addig a szabad királyválasztók a monarchikus államformá­hoz, de egy „nemzeti”, nem Habsburg királyhoz ragaszkodtak. Az első világ­háború utáni években a magyar legitimista mozgalom ugyan aktívabb volt, mint az osztrák, de társadalmi támogatottságát és politikai-katonai erejét tekintve nem volt reális esélye egy Habsburg-restauráció keresztülvitelére. Az osztrák legitimisták az 1920-as években még jelentéktelen politikai erőt képviseltek, az 1930-as évek második felében azonban fokozták az aktivitásu­kat. Habsburg Ottó vezetésével az anschluss alternatíváját keresték az önálló Ausztria megőrzése érdekében. 924

Next

/
Oldalképek
Tartalom