Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR A gazdasági hálózatok Nagyiéta és Vámospércs felé haladva sűrűsödtek, ami azt mutatja, hogy ezt a két települést a mikrotérség központjának lehet tekinteni. (4. ábra) Ez a tény összefügghet az egyes szolgáltatások elérési idejével. Vasút hiányában74 Almosd, Kokad és Bagamér lakossága a szomszédos településekre csupán gyalog vagy szekérrel juthatott el. Ez korlátozta az érintett lakosság térben való mozgását, még akkor is, ha az adott településről hiányzó alapvető szolgáltatások (vasútállomás, őröltetés) vagy cikkek (tűzifa), gyalogosan vagy szekérrel fél napon belül elérhetőek voltak. Álmosd és Kokad község 1920 előtt a székelyhídi járáshoz tartozott, azonban úgy tűnik, hogy a járás központjához, Székelyhídhoz75 (valamint Bihardiószeghez) nem fűzte ezeket a településeket szoros gazdasági kapcsolat, holott vásárokat ezekben is tartottak.76 Magyarország 1914-es közigazgatási térképe szerint Álmosdról e két településre közvetlenül út sem vezetett. Kokadról ugyan volt közút Bihardiószegre, azonban innen Nagyiétát hamarabb el lehetett érni.77 Mindkét település esetében tehát egyszerűbb volt eljutni Nagyiétára és Vámospércsre, mint a járási központba. Mivel a korabeli közlekedési lehetőségek eleve a szoros gazdasági kapcsolatok közvetlen közelben történő fenntartásának kedveztek, a trianoni államhatár romániai oldalára került településekkel már a határ megvonása előtt is lazább gazdasági hálózatok alakulhattak ki, így ezek 1920 utáni eltűnése feltehetően kevésbé okozott gazdasági problémát a térség lakosai számára. 74 A Debrecen környéki vasútvonalak fejletlenségére Mendöl Tibor hívta fel a figyelmet, akinek tanulmánya szerint a Debrecen és Nagyiéra közötti légvonalban öt órás gyalogutat anélkül lehetett megtenni, hogy közben egyetlen vonat utolérne. Mendöl Tibor: Debrecen közlekedésföldrajzi helyzete és az izokrón-térkép. Debreceni Szemle 5. (1931) 2. sz. 93. 75 Kontárok Székelyhídon. Brassói Lapok, 1935. február 3. 76 Vegyesek. Vásári hírek. Magyar Czipész Újság, 1906. augusztus 15. 77 Lásd mapire.eu, letöltés 2020. márc. 28. 78 1920 után Nagyiétára is érkeztek menekült közalkalmazottak. Klotz Lajos például, aki 1881-ben Hajdúböszörményben született Klotz József szabómester és Szabó Mária gyermekeként. Ugyanott végezte középiskolai tanulmányait is. A közigazgatási tanfolyamot pedig Debrecenben. Közpályán való működését Bihardiószegen segédjegyzőként kezdte, majd Kokadon volt jegyző öt éven keresztül. 1913-tól 1920-ig újra Bihardiószegen működött főjegyzőként, majd innen a román megszállás miatt kénytelen volt elmenekülni. Menekültként 1920-ban a Nagyiétán megszervezett főszolgabírói hivatalba került, és 1921 áprilisában lett a község főjegyzője. Vermes Ernő: Bihar vármegye tíz évvel Trianon után. Berettyóújfalu 1930. 452. 79 Uo. A megállapítást némileg árnyalhatja az a tény, hogy a műnek jelentős reprezentációs funkciója is volt. Nagyiéta szerepköre 1920 után kiegészült a járásközpont funkcióval is,78 ami vélhetően a szolgáltató szektort is a falu felé vonzotta. Vermes Ernő Bihar vármegye tíz évvel Trianon után című kötetében arról számolt be, hogy a község a világháborút követő esztendőkben élénk fejlődésnek indult.79 A vármegye 93
