Századok – 2021
2021 / 5. szám - MAGYAR LEGITIMIZMUS – HABSBURG SZEREPFELFOGÁS - Bartha Ákos: Előszó
ELŐSZÓ fondjaiból meggyőzően mutatja be, hogyan élénkültek meg a „szociális népkirályságot” hirdető legitimisták az 1930-as évek derekától - a Lajta mindkét oldalán. Ez Magyarországon abból is adódott, hogy az említett szabad királyválasztó-legitimista frontvonal sosem volt teljesen átjárhatatlan. így eshetett meg, hogy a legitimista Magyarság című lapnak másfél évtizeden át, egészen 1934-ig a szabad királyválasztó - és református - Milotay István volt a felelős szerkesztője. Bár Milotay utóbb a nemzetiszocialista „korszellem” szekér tolójává vált,1 az 1930-as évek második felében több neves szabad királyválasztó politikus és kevésbé ismert fajvédő mozgalmát került közös platformra a legitimistákkal. Együttműködésük alapja a nagynémet expanziótól való félelem volt. Az Országos Habsburg-ellenes Liga egykori ifjúsági elnöke 1938 karácsonyán a legitimista Pethő Sándornak ajánlotta fel szolgálatait a német Drang nach Osten elleni harcban,2 társai pedig a budaörsi csatától (1921) és a Liga 1930-as évekbeli botrányain át jutottak el a németellenes fegyveres szervezkedésig vagy éppen a sopronkőhidai fogházig és a bécsi Gestapóig (1944).3 1 Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Bp. 2012. 169-185. 2 Dr. Dunay Ákos: Kell a függetlenségi párt! Magyar Nemzet, 1938. december 22. 4. 3 VERITAS Oral History Archívum, 190. sz. Mélik Endre-interjú. Készítette: Koncz E. Katalin, 1988-1989. 106-142. és Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes, Aktenzahl: 01877, Arthur Ebner. 4 Ernst Bruckmüller: Österreichische Geschichte. Von der Urgeschichte bis zur Gegenwart. Wien- Köln-Weimar 2019. 535. Gratz Gusztáv, a magyar legitimisták egyik ’ grand old man’-je nem Sopronkőhidán, hanem a mauthauseni koncentrációs táborban kötött ki többedmagával 1944. március 19-e után. A saját legitimizmusát (és német kisebbségi vezető szerepét) a magyar kormányzati célokhoz igazító politikus szellemi portréját Paál Vince rajzolta meg blokkunkban. A tanulmányhoz csatolt forrásközlés az ifjú Ottó főherceg élénk diplomáciai érdeklődéséről tanúskodik, ami később a náciknak is feltűnhetett, máskülönben aligha választották volna a Habsburg-restauráció esetére tervezett ausztriai bevonulásuk kódnevéül a „Fali Otto”-t.4 Fejérdy Gergelynek az 1956-os magyar forradalom és Ottó kapcsolatát körbejáró, jórészt egy eddig ismeretlen forráscsoport alapján készült tanulmánya megerősíti az emigrációba kényszerülő trónörökös tartós nagypolitikai érdeklődését és lobbierejét. Ennek nyomán Franco tábornok el is rendelte egy önkéntesekből álló katonai egység Magyarországra küldését, amit végül Washington elzárkózása hiúsított meg. Összeállításunkat azzal a reménnyel ajánljuk olvasóink figyelmébe, hogy a közölt tanulmányok hozzájárulnak a 20. századi közép-európai történelem mélyrehatóbb megismeréséhez, egyúttal segítenek megérteni egy uralom nélkül maradt uralkodóház nem jelentéktelen szerepét a tárgyalt (igencsak viharos) negyven évben. Bartha Ákos 920
