Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATARMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA A vásári struktúra tehát a trianoni határváltozás után nagyrészt megőrizte 1919 előtti formáját a térségben. Ennek következtében a piacközpontok szempontjából sem érzékelhető az 1920-as években perifériaképződés a magyar—román államhatárnak ezen a szakaszán. Az 1920-as években a kérdőívekben vásárközpontnak tekintett településeket piaci szempontból akár valamelyest dinamizálhatta is az államhatár, hiszen az érmihályfalvi vásár kiesésével Álmosd, Bagamér és Kokad lakossága a megmaradt piacos helyekre járhatott, s ez azoknak valamivel nagyobb forgalmat hozhatott. Ennek bizonyítása azonban jelenleg nehézségekbe ütközik, mivel az államhatár romániai oldalával érintkező települések esetében a kérdőívek még nem kerültek elő, illetve a magyarországi határsávban lévő, de az államhatárral nem érintkező helységek esetében el sem készültek. Emiatt pedig egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy egy-egy vásárnak mekkora forgalma lehetett 1919 előtt. A vásártartáson és látogatáson kívül a kérdőívek számos más gazdasági kapcsolatra vonatkozóan is tartalmaznak információkat: az épület- és tűzifa beszerzéséről, a malom- és a vasúthasználatról, illetve a hitelszövetkezetben és a főszolgabírói hivatalban végzendő ügyek intézéséről. Ezek alapján a mikro térségen belül elhelyezkedő községek között megosztó szerepek is rekonstruálhatók. 4. ábra Laterális gazdasági funkciók megoszlása Nagyiétán és környékén 1922-ben73 Forrás: MNL OL K 51 B i dosszié 73 A települések közötti hálózatok értelmezését a tanulmány végén elhelyezett mellékletben szereplő táblázatok segítik. 92 Funkciók száma
