Századok – 2021
2021 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Fazekas Csaba (szerk.): Válogatás Prohászka Ottokár közszerepléseiből, 1919–1927 (Cikkek, interjúk, beszédek) (Csibi Norbert)
TÖRTÉNETI IRODALOM Néppárt megalapítása körüli munkában is. Eszméinek az 1890-es évektől egyre nagyobb nyilvánosság előtt, számos fórumon adott hangot, nagy hatást téve olvasóira és hallgatóságára egyaránt. Rendszeres szónoka volt az 1900 óta évente megrendezésre kerülő országos katolikus nagygyűléseknek, de mint számos katolikus társadalmi szervezet (tiszteletbeli) elnöke, ezek közgyűlésein és rendezvényein is gyakori felszólaló volt. írásait a maga szerkesztette lapokon túl (Magyar Sión, Esztergom) számos kiadványban és periodikában közölte. Püspökké szentelését (1905) követően véleményét a pozíciójával járó tekintély is nyomatékosította. Az 1919 utáni években közéleti aktivitása tovább erősödött, és szinte minden aktuális korkérdésben állást foglalt. A jelen kötetben közreadott 150 hosszabbrövidebb írás a forradalmak bukását követően kiépülő „keresztény-nemzeti kurzus” egyik emblematikus, programadó alakjává váló püspök megnyilatkozásaiból válogat. Prohászka életművének első, terjedelmes kiadása és referenciapontja Schütz Antal piarista szerzetes 25 kötetből álló munkája volt. A gyűjtemény azonban - amint arra a témával foglalkozó kutatók már viszonylag korán rámutattak - korántsem volt teljes. Az 1990-es rendszerváltást megelőzően ugyan jelent meg néhány további kötet a témában, és elkészült Prohászka naplójegyzeteinek válogatott kiadása is, de ezek jellemzően szintén Schütz munkájára támaszkodtak, gyakran annak szemelvényei voltak. Az 1990 utáni időszakban megélénkülő érdeklődés nemcsak a püspök működéséhez kötődő kutatások, a róla szóló tanulmányok számának növekedését hozta, hanem a forráskiadás is megélénkült vele kapcsolatban. Lelkiségi írásainak kiadása mellett újra megjelentek (immár teljes egészében összeállított) naplójegyzetei, kiadták parlamenti beszédeit és költeményeit is. Az önálló kötetek mellett számos egyedi forrásközlésre is sor került, elsősorban a Prohászka-életút vitatott kérdéseinek megvilágítására, a püspök széles szellemi horizontjának bemutatására. Fazekas Csaba forráskiadványa nem közli újra a Schütz-féle összeállításban már megjelent szövegeket, kivéve, ha az általa talált változat a korábban ismerttől eltérő (például a 84. dokumentum). Összegyűjti viszont a legkülönfélébb kiadványokban elszórtan megjelent dokumentumokat, biztosítva a források együttes áttekinthetőségét. Mellőzi a sajtóban megjelent rövid, néhány mondatos utalásokat, szépirodalmi eszmefuttatásokat, vallási elmélkedéseket és prédikációkat, bár a szerkesztő maga is elismeri, hogy utóbbiak esetében nehéz a műfaji elhatárolás. A hatalmas anyag áttekintésével járó munka így is nagyon kiterjedt forrásbázist mozgat, az országos lapoktól a vidéki sajtón át a helyi és egyesületi kiadványokig. A kötet Prohászka publicisztikai írásait, a vele készült interjúkat és az általa elmondott beszédek - elsősorban a sajtóban megjelent - szövegeit tartalmazza. A cikkek (35 darab) az interjúkban (34 darab) olvasható gondolatok kontrolljára is alkalmasak. A válogatás legnagyobb részét beszédek (81 darab) teszik ki, és ez a forrástípus vet föl leginkább kritikai szempontokat. A hangrögzítés megjelenése előtt elhangzott, általában újságírók által gyorsírással lejegyzett és a közlés előtt megszerkesztett szövegek pontos rekonstruálása ugyanis nagy kihívást jelent. A szerkesztő aprólékos munkát végzett, amikor az egyes szövegek fellelhető szövegváltozatait összevetette, egymással kiegészítette úgy, hogy a különböző változatokat tipográfiailag is elkülönítette egymástól. Ha az eredetileg elhangzott mondatok pontos rekonstruálására nem is teljesen, de a gondolatmenet és az érvkészlet minél közelebbi visszaadására alkalmas lehet ez a módszer. A sok hasonló tartalmú szöveg egymás melletti szerepeltetése pedig Prohászka vándormotívumait, beszédpaneleit is felfedi. A szerkesztő a forrásokhoz minden esetben jól használható, rövid felvezető szövegeket készített, melyekben a történeti helyzet ismertetése mellett törekedett a keletkezés körülményeinek érzékeltetésére is. A szövegek értelmezéséhez bőséges jegyzetapparátus készült, melyben az érintett személyek, intézmények, konkrét események kifejtése mellett a dokumentumok közötti kereszthivatkozások is megtalálhatók. A kötet végén a fontosabb egyesületek és politikai pártok ismertetése, valamint egy alapos bibliográfia található. E válogatás kifejezett célja a „politikus-közszereplő” Prohászka bemutatása a Horthy-korszakban, eddig kevésbé ismert szövegek segítségével. A szűk metszet az életút kiterjedtségére 901
