Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATÁRMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA házasodási szokásaiban tapasztalható különbség esetleg annak tudható be, hogy a második nemzedék tagjai a századfordulóhoz képest a lakóhelyüket tekintve már mobilabbak voltak, ezáltal lehetséges, hogy a Nagyiétára költözők aránya 1920-as években az új államhatár nélkül is hasonlóan alakult volna. A 20. század első harmadában a Magyarországra jellemző belső vándorlás tendenciája a faluból a város felé irányult (bár szintén számottevő volt a tanyára való kiköltözés).49 Ezt érzékelte Erdei Ferenc is, aki szerint ott, ahol az igények és törekvések a paraszti élet kínálta lehetőségekből nem elégíthetők ki, ha van rá lehetőség, akkor menekül más társadalmi tájakra a számára csak paraszt keretet nyújtó világból. Más foglalkozásra tér át vagy városba költözik.50 A trianoni határsáv vizsgált települései a 20. század első harmadában mindvégig népességkibocsátó területnek számítottak. Nagyiéta vándorlási egyenlege is negatívan alakult (1901 és 1910 között - 9,92%, míg 1921 és 1930 között - 4,05%),51 vagyis az elvándorlás nagyobb méretet öltött a mikrorégióban. A századforduló és az 1920-as évek vándorlási egyenlegében tapasztalt különbséget okozhatta részben az amerikai kivándorlás is. Nagyiéta és környéke Puskás Julianna ponttérképe szerint nem számított ugyan közvetlen gócpontnak,52 de — ha kismértékben is — ebből a térségből szintén vándoroltak ki az Egyesült Állomokba. Ez mindenképpen megemelte a századforduló vándorlási veszteségét.53 Az első világháború után nehezebb volt kivándorolni az Egyesült Államokba,54 s ez a vándorlási veszteségre pozitívan hathatott. Az 1920-as években az elvándorlás mértékének alakulásában szintén szerepet játszhatott a határon túli bevándorlók érkezése.55 Összességében Nagyiéta vándormozgalma az országos trendnek megfelelően alakult. A határon túlra került településekről való bevándorlás ugyan vándorlási nyereséget jelentett, de a falu népességkibocsátó szerepe nem változott. 49 Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában. Bp. 2006. 35. 50 Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. Bp. 1941. 62-65. 51 Szilágyi Zs.: Vándormozgalom a trianoni Alföld területén i. m. 120. 52 Puskás Julianna: Kivándorlás Magyarországról az Egyesült Államokba 1914 előtt. Történelmi Szemle 17. (1974) 32-67.; Uő: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1890-1940. Bp. 1982. 99. 53 Az 1932 és 1938 között fennmaradt nagylétai végrendeleteket kutatva találtam olyan végrendelkezőt, aki megemlítette, hogy gyermeke az Egyesült Államokban tartózkodik. Szabó Sándor és Pongor Julianna 1938-ban keletkezett közös végrendelete szerint „Szabó Sándor nevű fiúk 32 esztendő óta Amerikában - Ohio államban - Elyeria (sic!) községben lakik, kapja egyedüli tulajdonul Vértes község határában lévő Sztahó-féle kertbeli földekből, amelynek területe 1945 négyszögöl, fele részét.” A testamentum szerint az örökhagyók fia 1905-1906 környékén érkezhetett az Egyesült Államokba. MNL HBML VII. 167. A jogszolgáltatás területi szervei. A derecskéi közjegyző iratai. 2. doboz. 49/1938. 54 Gyáni G.: Magyarország társadalomtörténete i. m. 205. 55 Szilágyi Zs.: Települések közti kapcsolatok i. m. 194. 84
