Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR Az elvándorlás mellett tehát érzékelhető a mikrorégióban bevándorlás is, ezt a jelenséget a vándormozgalomra vonatkozó statisztikai adatsorok eddig elfedték. A vizsgálat során azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vándorlás házasságkötések tükrében történő vizsgálata elsősorban korspecifikus vándorlást észlelhet, amely korlátozó tényezőt jelent a tényleges arányok megítélésében. A házassági anyakönyvek már csak azért sem mutatják meg pontosan, hogy hányán érkeztek az államhatáron túlról - s ez a falu vándormozgalmának felmérése során nem elhanyagolható szempont —, mert bizonyára a migránsok közül sem mindenki kötött házasságot a településen. Laterális gazdasági kapcsolatok a határsávban az 1920-as években A következőkben azt igyekszem felvázolni, hogyan alakulhatott Nagyiétának és környékének a pozíciója és szerepköre az 1920 után megváltozott gazdasági térszerkezetben. A mikrotérség gazdasági folyamatainak megértéséhez — a házassági kapcsolatokhoz hasonlóan — az 1920 előtti időszakra is ki kell terjeszteni az elemzés horizontját, hiszen az akkori állapotokhoz képest kaphatnak tartalmat az 1920-as években érzékelhető esetleges változások. A mikro térségben elhelyezkedő falvak laterális kapcsolatainak vizsgálata egyben hozzájárulhat a határsáv gazdasági helyzetéről kialakult kép árnyalásához is. Gazdaságtörténeti szempontból jól ismert tény, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásával lezárultak a szabad munkaerő- és népességmozgás korábban természetes útvonalai, így csökkent vagy meg is szűnt a Közép-Európa tágabb keretei között végbemenő helyváltoztatás évszázadokon át biztosított lehetősége.56 A zárt államhatárral kapcsolatban a történeti szakirodalom annak negatív következményeit tekinti meghatározónak, mivel az egyben zártabb gazdaságot és társadalmakat is eredményezett. Mindez elvileg nem volt törvényszerű jelenség, hiszen a határváltozás akár kedvező is lehetett, ha egy adott régió mélyebb fejlettségi szintről indulva az új államhatárnak köszönhetően a felzárkózás pályájára tudott lépni.57 A GISta Hungarorum kutatócsoport58 által a történeti Magyarország 1910- es területi egyenlőtlenségeinek felderítése céljából elvégzett kutatás egyik fontos 56 Gyám G.: Magyarország társadalomtörténete i. m. 205. 57 Demeter Gábor - Radies Zsolt - Pénzes János: Fejlettségi és formális (hasonlósági) régiók és törésvonalak Köztes-Európában 1910-1930 között. In: Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon. Módszerek és megközelítések. Szerk. Demeter Gábor - Szulovszky János. Bp.-Debrecen 2018. 220. 58 A GISta Hungarorum kutatócsoport (OTKA K 111766) 2015 és 2017 között működött Demeter Gábor vezetésével, amelynek elsődleges célja egy olyan térinformatikai rendszer kiépítése volt Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia történetének tanulmányozásához, amely kvantitatív alapú gazdaság- és társadalomtörténeti elemzések elvégzését teszi lehetővé. 85
