Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR századfordulón, valamint az 1920-as években is. Az exogám házasságok nagy száma azt jelzi, hogy az elemzésre kiválasztott falvak lakossága széles interakciós hálózattal rendelkezett a környező települések helyi társadalmával, kérdés azonban, hogy ez a kapcsolatrendszer milyen mértékben terjedt ki 1920 után az államhatáron kívül rekedt helységekre. Ennek vizsgálatán keresztül le lehet vonni bizonyos következtetéseket arra vonatkozóan: hogyan hatott a trianoni államhatár a családi kapcsolatok, illetve a házassági szokások alakulására. Arra vonatkozóan, hogy a családi kapcsolatokba milyen mértékben szóltak bele az új határok, makroszinten még becsléseink sincsenek, viszont egy mikroszintű elemzés során - bizonyos feltételek mellett - ezt a kérdést is körbejárhatjuk. A vizsgált falvak helyi társadalmának döntő többségét az agrártársadalom alkotta, a kereső lakosság több mint 70%-a a 20. század első harmadában készült népszámlálási adatok szerint őstermelő volt.18 Ez az adat már önmagában is arra enged következtetni, hogy a vizsgált községek esetében elsősorban a paraszti társadalom házasodási szokásaira vonatkozóan lehet majd megállapításokat tenni, és a határmentiség jelensége is nagyrészt ennek a csoportnak a szemszögéből válik értelmezhetővé. Az elemzés azonban nemcsak az agrártársadalom exogám házassági kapcsolataira terjed ki, hanem az iparos, kereskedő és értelmiségi réteg kapcsolati hálójára is, mivel a vizsgálat célja elsősorban az, hogy a külső interakciók lehető legszélesebb körét feltárja. Ezt a szempontot figyelembe véve az 1920 után elcsatolt településeken élőkkel kötött külső házasságokat illetően a következő eredmény született. (2. táblázat) 18 Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat 2. kötet. A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása IL A népesség foglalkozása községenként. Bp. 1904.; Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat 86. kötet. Az 1930. évi népszámlálás II. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakott helyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok. Bp. 1934. 2. táblázat Exogám házassági kapcsolatok a határon túli településeken élőkkel, 1899-1929 1899-1906 1922-1929 Település Összes exogám házasság (db) Az 1920-as határon túli házasságok (%) Összes exogám házasság (db) Az 1920-as határon túli házasságok (%) Bagamér 131 38,1 141 17,7 Kokad 68 26,6 84 6,1 Nagyiéta 244 36,4 300 17,3 Pocsaj 141 29,7 135 16,2 Újléta 98 2,0 79 5.0 Vértes 114 13,1 142 11,2 átlag 24,3 átlag 12,3 Forrás: HAKTA 1899-1929. A szerző saját számítása. 73
