Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
A HATÁRMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA Mikroszintű vizsgálatomban e szemléletmódhoz képest alternatív értelmezési lehetőségekre szeretnék ajtót nyitni a határmentiség témájával kapcsolatban, a 20. század első harmadára vonatkozóan. Elemzésem elsősorban az 1920-as évekre összpontosít, azonban figyelembe veszem a Trianont megelőző időszakot is, így lehetővé válik a komparatív módszer alkalmazása. A korabeli házassági anyakönyvi kivonatok vizsgálatán keresztül megpróbálom megragadni azt, hogy a frissen kialakult határmentiség, amely nyilvánvalóan merőben új helyzetet jelentett a helyi lakosság számára, mennyire hagyott nyomot a kettévágott bihari térség egy részének családi kapcsolataiban, milyen változások tapasztalhatók a rokoni hálózatokban, emellett kísérletet teszek a vizsgálatba bevont települések közötti laterális gazdasági kapcsolatok feltárására is. A trianoni államhatár házassági kapcsolatokra gyakorolt hatása Elemzésem középpontjába a Bihar vármegyei Nagyiéta község került. E település sajátos mikrovilágának feltárása mellett arról is igyekeztem képet alkotni, hogy Nagyiéta és a környékén lévő községek társadalma hogyan reagált az 1920 utáni új helyzetre.9 Ezeknek a településeknek (Bagamér, Kokad, Pocsaj, Üjléta és Vértes) az elemzésbe való bevonásával ugyanis egy szélesebb határszakasz vizsgálatára nyílt lehetőségem.10 Az öt szomszédos település közül ugyanis három — Nagyiétához hasonlóan — közvetlenül határmenti településnek számított a trianoni békeszerződés hatályba lépése után.11 Közülük Üjléta és Vértes voltak azok a községek, amelyek a gyakorlatban nem érintkeztek az új államhatárral, azonban az attól számított 25 km-es határsávon belül feküdtek. A határ nagy valószínűséggel hatást gyakorolt ezeknek a falvaknak a közösségére is, így bevonásuk a határhoz mérten mélységi elemzést tett lehetővé. 9 A vizsgálatban szereplő községeket egyszersmind mikrotérségnek is tekintettem, amit az indokolt, hogy ezek a települések alkották az érmelléki löszös hát térségét és ezáltal az Ermellék Magyarországon maradt nyúlványát. Magyarország kistájainak katasztere. Szerk. Dövényi Zoltán. Bp. 2010. 259-261. 10 A vizsgálat módszertanát illetően meg kell említeni, hogy az 1920 után Romániához került települések esetében a házassági anyakönyvek egyelőre nem voltak számomra elérhetők. Ez a helyzet azért jelent nehézséget, mert így a magyar-román határvidéknek jelenleg csak az egyik oldala kutatható. A határon kívül rekedt helységekről (például Bihardiószegről) biztosan érkeztek Nagyiétára feleségek 1920 előtt, mivel azonban az esküvőre feltételezhetően a mennyasszony lakhelyén került sor, ezek az esetek a kutatás jelen állása szerint homályban maradtak. A határ másik oldalán fekvő falvak, városok házassági anyakönyveinek vizsgálata azért is fontos volna, mert ezáltal a kérdést ki lehetne szakítani a nemzetállami keretekből. A nemzetállami keretek között értelmezett történettudománnyal kapcsolatban legutóbb Gyáni Gábor fogalmazott meg kritikát, aki szerint így paradox módon a határon kívül rekedt magyarság története vész el. Gyáni Gábor: Nemzeti vagy transznacionális történelem. Bp. 2018. 119-123. 11 A Nagyiétával északkeleti irányból szomszédos Almosd kimaradt a házassági kapcsolatok elemzéséből, mivel a község 1920-as évekbeli házassági anyakönyvi kivonatai egyelőre nem elérhetők. 70
