Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
BUZGÓ GÁBOR A Nagyiétán és környékén formálódó társadalmi interakciók feltárásának fő forrásbázisát a településeken 1899 és 1906, valamint 1922 és 1929 között12 keletkezett 2567 polgári házassági anyakönyvi kivonat másodpéldánya jelentette,13 amelyek felhasználásával elkészítettem a Házassági Anyakönyvi Kivonatok Történeti Adatbázisa 1899—1929 (a továbbiakban: HAKTA 1899-1929) című adatbázist.14 E két időmetszet megválasztása mögött számos módszertani megfontolás állt. A 20. század első harmadában a vőlegény és a mennyasszony lakhelyének feltüntetése mellett a házastársak születési helyének rögzítése 1895 és 1906 között, valamint 1922-től volt gyakorlatban a polgári házassági anyakönyvi kivonatokban. Az értelmezés szempontjából nem lényegtelen, hogy az elemzés alapját az egyes személyek lakhelye vagy születési helye képezi-e, hiszen előbbi esetében szűkebb, míg az utóbbi mellett döntve szélesebb kapcsolati háló bontakozik ki a települések között. Az adott egyén lakóhelyének és születési helyének különbsége esetén ugyanis legalább egy földrajzi helyváltoztatás feltételezhető, amelyet a lakóhely szerinti vizsgálat eltakarna. Az elemzés során azokat az eseteket tekintettem exogám házasságnak, 12 Az 1910-es években keletkezett házassági anyakönyvi kivonatok azért sem képezték elemzés tárgyát, mert a Nagy Háború időszaka demográfiai depressziót okozott, ami természetesen a házasságkötések számára is hatással volt. Ezek visszaesése mögött egyrészt a férfiak nagy számú elhalálozása, másrészt a házassági kedv csökkenése állhatott, amiben a kilátástalanság érzése, a rosszabbodó gazdasági helyzet játszhatott szerepet. Az első világháború házasságkötésekre gyakorolt hatása elsősorban az 1915-1917-es évekre nyomta rá a bélyegét, 1918-ban már az 1914 előtti időszakhoz hasonló számokkal találkozunk, 1919-ben pedig a vizsgált községek megszokott házasságkötési arányánál 2-3-szor magasabb hajlandóságjellemző a településekre. Gábor Buzgó: Relatiile matrimoniale ale greco-catolicilor din Leta Mare in prima treime a secolului 20. In: Relatiile de nationalitate aie Bisericilor Greco-Catolice din Valea Erului, eu deosebita atentie la Leta Mare. Ed. Gábor Erdei. Debrecen 2019. 181-182. 1919-ben tehát az átlagosnál jóval többen házasodtak, ami elvileg kiegyenlítené az 1915 és 1917 közötti alacsonyabb termékenységű időszakot. Ekkor került sor egyrészt a korábbi években elmaradt házasságok megkötésére, illetve a megözvegyültek újraházasodására. Koloh Gábor: Magyarország demográfiája és az első világháború. In: Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után. Szerk. Bódy Zsombor. Bp. 2018. 14-15. A századforduló időszaka nem mutat ilyen aránytalanságot, így mindenképpen szerencsésebbnek tűnt, ha a vizsgálat során az 1900-as évtized mellett maradok. A vizsgálatból kimaradtak az 1930- as években keletkezett házassági anyakönyvek is, aminek az volt az oka, hogy a vizsgált települések közül Bagamér házassági anyakönyvi kivonatai a Family Search adatbázisból az 1930-as évekre vonatkozóan teljesen hiányoznak, Pocsaj esetében pedig csak 1933-ig érhetők el. így a két község anyagának hiányában az 1930-as évek házassági kapcsolatainak vizsgálatával mindenképpen torz eredményeket kaptam volna. 13 Az anyakönyvek eredetileg a házasságkötések, keresztelések és a temetések nyilvántartására elrendelt egyházi dokumentumok voltak. Mind a katolikus, mind a protestáns egyházak a 18. század első évtizedeitől kezdték vezetni ezeket. 1895-ben bevezették az állami anyakönyvvezetést, ettől kezdve az anyakönyvek a leghitelesebb állami okmányok közé tartoztak. Az egyházi anyakönyvezés azonban továbbra is megmaradt. Varga Gyula: Az anyakönyvek mint a társadalomnéprajz forrásai. In: A társadalom néprajzi vizsgálatának eredményei és lehetőségei az Alföldön. Szerk. Szilágyi Miklós - Szűcs Judit. Csongrád 1996. 51. Az anyakönyvek elsősorban társadalmi folyamatok megvilágítására alkalmasak. Szabó István: Az anyakönyv mint forrás. In: Az anyakönyvek mint a történeti kutatások forrásai. Szerk. Barna Gábor - Szabó László. Szolnok 1980. 68. 14 Az elemzéshez felhasznált anyakönyvek a Family Search című internetes adatbázisban bárki számára elérhetők, ( www.familysearch.org , letöltés 2020. márc. 28.) 71
