Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Buzgó Gábor: A határmentiség kérdése és Nagyléta. Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után
Buzgó Gábor A HATÁRMENTISÉG KÉRDÉSE ÉS NAGYLÉTA Társadalmi és gazdasági változások egy bihari faluban Trianon után* Kutatásom központjában a trianoni államhatár okozta gazdasági és társadalmi változások feltárása áll egy bihari mikrotérségben. A recens földrajztudomány általában azokat a településeket sorolja a határzónába, amelyek életére a történeti, geográfiai, természeti, gazdasági, társadalmi, közlekedési-földrajzi, tér szerkezeti stb. szempontokat tekintve a közeli államhatárok hatással vannak.1 A határvonal fogalma általában negatív jelentéstartalommal párosul, ugyanis annak közelében a gazdasági interakciók mértéke erőteljesen csökken, és a hálózatok megritkulnak.2 Az államhatár fogalma a Magyarország és Románia között húzódó szakaszt illetően jobbára kiegészül azzal, hogy ennek a határvidéknek a jelentős része periférikus/elmaradott térségeket érint a határ mindkét oldalán.3 1 Baranyi Béla: A „periféria perifériáján” - A határmentiség kérdőjelei egy vizsgálat tükrében az Eszakkelet-Alföldön. Tér és társadalom 13. (1999) 4. sz. 18-19. 2 Pénzes János — Deák Attila - Hegedűs László Dávid: Periférikusság és határmentiség Magyarországon. In: Falu - város - periféria: határon innen és túl. Szerk. Pénzes János. Debrecen 2018. 227-228. 3 Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti határai. Bp.-Pécs 2004. 31. 4 Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. 3. kiadás. Bp. 1995. 51. 5 Kovács Zoltán: A határ menti területek központhálózatának átalakulása az első világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények 114. (1990) 3-16. Vö. Szilágyi Zsolt: Települések közti kapcsolatok a 20. század első harmadában. 1. rész Feltételek és kontextusok teremtése az alföldi falvak laterális kapcsolatainak elemzéséhez. MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kézirat. Debrecen 2015. 193-199. (www.real.mtak.hu , letöltés 2020. márc. 28.) 6 Beluszky Pál: A települések világa Magyarországon. Bp. 2018. 110. 7 Baranyi B.: A határmentiség dimenziói i. m. 24-25. 8 Uo. 25-27. Történeti kontextusban a határmentiség kutatása leginkább a történeti Magyarország alföldi és hegyvidéki területei között húzódó vásárvonal4 mentén elterülő vonzásközpontoknak a vonzáskörzetekhez való viszonyára koncentrál.5 A vonzásközpontok kapcsán a hazai történetírásban az uralkodó narratíva szerint a trianoni államhatár fogalma összekapcsolódott az elmaradottsággal, hiszen a határzóna számos kistérsége elszakadt központjától, piachelyétől, elveszítette vasúti összeköttetéseit, valamint periférikus és hátrányos helyzetű helységgé vált.6 Az új államhatár kialakulásával egyszersmind a családi kapcsolatok is ellehetetlenültek.7 Ennek megfelelően gazdasági és társadalmi szempontból a két világháború között a Kárpát-medence térségében egyre inkább az államhatárok elválasztó szerepe érvényesült.8 A tanulmány az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatásával készült. 69 SZÁZADOK 155. (2021) I. SZÁM
