Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS Románia pedig attól tekintett el, hogy a Gyulafehérvári Határozatok állítólagos közvetlen joghatását érvényesítse. Bizonyos értelemben ezt a vákuumot igazolja mindaz, ami a községi hitelekkel a háború előtt és alatt, majd pedig 1918 után helyi szinten történt. Az egyes települések alapvetően csak magukra számíthattak, az államtól leginkább újabb feladatokat kaptak, illetve a függő kölcsönök rendezésében csak kísérleteket. A magyar—román egyezmény feltételei bizonyosan kedvezőtlenebbek voltak annál, mint amit magánegyezségek révén vagy konverziós hitellel el lehetett érni, ahogy azt Maros vásárhely vagy Temesvár példája is mutatja. Ehhez azonban kapcsolatokra is szükség volt, ami hátrányos helyzetbe hozta a Karánsebeshez hasonló periférikus kisvárosokat, vagy éppen Nagybányát. Nagy változás persze ebben az értemben nem történt, a régi kölcsönök rendezésének ügye talán kiszolgáltatottabbá tette a településeket a kormányoknak, de ez már az impériumváltás előtt is így volt, és a települési pénzügyek feletti szigorú ellenőrzés sem 1918 után kezdődött valójában. Ahhoz pedig, hogy a városi önkormányzatok ettől kezdve elsősorban a román nemzetiesítést szolgáló intézményeket támogassák, nem volt szükség a kölcsönök kínálta befolyásszerzési lehetőségre. A városi könyvekben a pesti bankokkal szemben fennálló, továbbra is rendre feltüntetett adósságok persze még sokáig emlékeztettek arra, hogy a dualista Magyarország gazdasági tere és gazdasági joga egykor kiterjedt ezekre a településekre is. COMMUNAL DEBTS AND THE CHANGE OF SOVEREIGNTY IN THE BANAT AND SÄTMÄR REGIONS By Gábor Egry - Anikó Borbála Izsák SUMMARY Communal debts and their licensing represented an important intersection of the private sphere, local-communal, and central administrations in post-1867 Hungary. An evergrowing range of tasks delegated by the state, the necessity to invest in city development and schools, health care, social assistance, to establish the conditions of economic growth, all demanded financial commitment from city governments. New loans were taken from banks in Budapest and upon approval from higher organs, ultimately the Ministry of Interior, creating another tie to the central state. The liquidation of these debts after 1918 was meant to resolve an issue inherited from Hungary. While seemingly an opportunity for the new Romania to strengthen its control over territories populated by ethnic minorities, the process was anything but simple and localities were mainly left on their own, in a sense recreating the situation before 1918. 68
