Századok – 2021
2021 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Nagy Mihály Zoltán – Denisa Bodeanu: (Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960) (Lőrincz Lili)
TÖRTÉNETI IRODALOM eljárásaiban, vagy hogyan befolyásolta az 1956-os forradalom az Újvidékre való emlékezést és az azt övező felejtést (107-131.). Különösen hasznos, hogy betekintést kapunk a titói Jugoszlávia - stratégiai hátterű - emlékezetpolitikájába (119-124.). Külön fejezet szól a Cseres Tibor által írt Hideg napokról, az abból készült filmről, annak társadalomra gyakorolt hatásáról, valamint a 60-as évek óvatos kádári politikájának összefüggéseiről (131-151.). Végigkövethetjük a 70-es és 80-as évek hivatalos emlékezetpolitikai változásait, amelyben egyre nagyobb teret engedtek a „hitleri fasizmus” több áldozatának is. Jól példázza ezt az auschwitz-birkenaui magyar kiállítás 1980-ban történt koncepcionális átalakítása is, ahol a látogatót már rögtön a bejáratnál a razzia egyik ikonikus újvidéki utcaképe fogadta (157-164.). Különösen érdekes, ahogy Klimó bemutatja, miként küzdöttek a korszak — az ő szavaival — „párttörténészei”, köztük Nemes Dezső vagy Karsai Elek, hogy fenntartsák az egységes antifasiszta narratívát. Klimó széleskörűen mutatja be, hogyan fedezték fel a második világháború több más áldozati csoportját (a doni katonákat, a titói partizánok által legyilkolt magyarokat), s mindez milyen kihatással volt az általános emlékezetpoltikára (165-170.). Szintén érdekfeszítő, ahogy kitér a 80-as évek titói szerb emlékezetpolitikai változásaira (171-173.) és a rendszerváltozást követő szerb-magyar megbékélési folyamatra (176-182.). Összefoglalóan elmondható, hogy Klimó könyve rendkívül jól szolgálja a téma iránt angol nyelven érdeklődő olvasót: összefoglalja az újvidéki razzia eseményeit, beágyazza a tágabb nemzetközi kontextusba a kurrens nemzetközi szakirodalom felhasználásával, mindezzel pedig inspirálóan hat a téma további kutatóira. A könyv legtöbb újdonsággal szolgáló részei a magyar és szerb emlékezetpolitikával foglalkozó fejezetek. Gellért Adám Nagy Mihály Zoltán - Denisa Bodeanu (LE)HALLGATÁSRA ÍTÉLVE Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957-1960) Lector - Varadinum Alapítvány - Iskola Alapítvány, Marosvásárhely — Nagyvárad — Kolozsvár 2019. 566 oldal A román külföldi Hírszerzési Igazgatóság 1978-ban külföldre szökött vezetőjének, Ion Mihai Pacepának 120, míg a legjelentősebb antikommunista fegyveres ellenállócsoport vezetőjének, Ion Gavrila Ogo tanúnak 119 kötetes megfigyelési dossziéja van. Ezeknél is terjedelmesebb a Csíkszentdomokoson született katolikus püspöké, Márton Ároné, amely 236 kötetet tesz ki. Vértanú püspök? Hitvalló és szabadsághős? A lelkiismeret apostola? Állambiztonsági kockázat? Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu könyve egy jól irányított beszélgetéshez hasonlít, amely igényes kultúrszociológiai és történelmi bevezető mentén kalauzol végig bennünket az 1957 és 1960 közötti lehallgatási jegyzékek válogatásán. A Márton Áronról született gazdag irodalom a démonizálásra és a misztifikálásra egyaránt hajlamos. Többek között ezért is volt üdítő, amikor az erdélyi püspök szellemi hagyatékának tetemes részét Marton József sajtó alá rendezte és megjelentette a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál, illetve amikor 2005-ben elindult a Márton Áron hagyatéka könyvsorozat. Mindkét kezdeményezésnek az a célja, hogy Márton Áron saját írásain, feljegyzésein keresztül az em kiismerjük meg az ikon helyett. 679 SZÁZADOK 155. (2021) 3. SZÁM
