Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
F. ROMHÁNYI BEATRIX - LASZLOVSZKY JÓZSEF Árpád-kori templomaink és a tatárjárás pusztítása Ahhoz, hogy a tatárjárás pusztítását jobban elemezhessük, illetve a területi különbségeket is felvázoljuk, nem csupán a templomokra utaló helynévanyagot vizsgálhatjuk, hanem magukat az épített emlékeket is. Ehhez figyelembe lehetne venni az azonosított, 13. században már biztosan álló emlékeket és azok pusztulásának mértékét. Egy ilyen vizsgálat azonban hatalmas vállalkozás lenne az egész ország területére vonatkozóan. E munka léptékét jól megbecsülhetjük Vargha Mária doktori (PhD) értekezése alapján, amelyben a 11-12. századi templomokat és temetőket vette számba, valamint elemezte is.31 A kora Árpád-kori falusi templomok felgyűjtése különösen nagy vállalkozás volt részéről, ami számos lényegi következtetéshez vezetett el az egyházszervezet legalsó szintjének kialakulása kapcsán. A 13. századra vonatkozóan azonban ezt az elemzést már nem végezte el. Egyrészt, mert munkája a korábbi korszak folyamataira koncentrált, másrészt éppen az emlékanyag mennyiségének jelentős növekedése miatt. Ugyanakkor a pápai tizedjegyzék készülési körülményeinek vizsgálata arra is rávilágított, hogy a 13. századi, dinamikusan növekvő templomhálózat alakulásának, tulajdonképpen a késő középkori értelemben vett plébániatemplomok megszületésének a folyamatát nem lehet feltérképezni,32 még akkor sem, ha ettől fontos eredményeket remélnénk a tatárjárás hatására vonatkozóan is. Ennek egyrészt az az oka, hogy maga a templomhálózat folyamatosan változott, és valójában fogalmunk sincs róla, hogy a korai időszakban melyik templom rendelkezett ténylegesen plébániai jogkörrel; másrészt a templomépületek keltezése sem annyira pontos, hogy minden esetben teljes bizonyossággal el lehessen dönteni: az adott épület a tatárjárás előtt vagy után épült-e. 31 Vargha Mária: The Archaeology of Christianisation of the Rural Countryside of Medieval Hungary. Doktori (PhD) értekezés. CEU. Bp. 2019. 32 E Romhányi B.: A késő középkori plébániahálózat i. m. Ha az ország teljes területére nem is tudunk elvégezni egy ilyen, Vargha Mária munkájához hasonlóan részletes elemzést, egyes kisebb régiók épületállománya lehetőséget ad bizonyos részvizsgálatokra. Egyes vidékeken, az ebből a korszakból származó álló és korabeli formájukban továbbélő templomok jelezhetik például, hogy az egyházi épületek nem pusztultak el teljesen a tatárjárás hatására, vagy éppen újakat építettek röviddel az országot ért katasztrófa után. Ez azt is jelentheti, hogy az ott élő népesség jórészt megmaradt, fenntartva a korábbi, illetve igényelve az új templomokat. Tanulmányunk bevezetőjében már jeleztük: az Árpád-kori templomhálózat fennálló emlékei 615
