Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT is egyfajta jelzői, indikátorai lehetnek a tatárjárás hatásának. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez iménti állítás fordítottja nem igaz. Ha valahol ma nincsenek ilyen korú templomok, azt nem csak a tatárjárás számlájára írhatjuk. A kora Árpád-kori templomok eltűnését okozhatta egy későbbi időszak (például az oszmán—török hódoltság) pusztítása, vagy akár az is, hogy a területen a népesség növekedése vagy a gazdasági virágzás miatt építettek a késő középkorban nagyobb gótikus templomot e korai templomok helyére. Ebben az esetben a régi épületet vagy teljesen elbontották, vagy ilyen-olyan formában belefoglalták az újba. Az Árpád-kori templomállomány viszonylag érintetlenül megmaradt emlékeit számba vevő elemzésnek tehát eleve összetett szempontrendszerrel kell dolgoznia. Mindenképpen indokoltnak látszik tehát, hogy olyan régiókat vizsgáljunk meg, ahol az épített örökség ilyen korú, még álló emlékei valamilyen jellegzetes mintázatot mutatnak, és az eredményeket kapcsoljuk össze a tatárjárás pusztításának kérdésével. Ezért a továbbiakban két tudatosan kiválasztott mintaterületet vetünk össze az -egyháza utótagos helynevek elterjedési térképével, kifejezetten a térbeli mintázatokra helyezve a hangsúlyt. A magyarországi egyházi műemlékek elterjedési térképét nézve világosan kirajzolódik egy olyan terület, ahol mind építőanyag, mind építészeti stílus alapján jól elkülöníthető egy templomcsoport. A Délnyugat-Dunántúl műemlék templomait feldolgozó Valter Ilona rámutatott arra, hogy a Kárpátmedence ezen részén (az egykori Vas, Zala és részben Somogy vármegyében) számos jellegzetes Árpád-kori téglatemplom fennmaradt, részben vagy egészben ma is álló műemlékként. Részletes építészettörténeti vizsgálatuk, a rájuk vonatkozó írott adatokkal együtt azt bizonyította, hogy mindegyikük a 13. században épülhetett, ha sok esetben a pontos keletkezési idejük nem is határozható meg.33 33 Valter Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt 1980. Amu részben bővített magyar nyelvű kiadása: Uő: Árpád-kori téglatemplomok a Nyugat-Dunántúlon. Bp. 2004. Elemzésünk szempontjából nagyjából egységes csoportként kezeljük ezeket az emlékeket. Mivel építésük pontos ideje sok esetben nem határozható meg, az általunk vizsgált kérdések szempontjából érdemes bizonyos hipotéziseket megfogalmazni, és azokat a tatárjárás pusztításának problémájával összevetni. Pusztán logikai alapon három lehetséges magyarázat adódik a 13. századi templomok ilyen jelentős számú meglétére - tekintettel az ott élő népesség történetére is. A hipotézisek három szempontot vesznek figyelembe: az ismert templomok keltezését, a stiláris és építészettörténeti alapon kidolgozott kronológiát, valamint a területre vonatkozó általános településtörténeti ismereteket. 616
