Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT fő tartozott.28 A kialakuló új plébániahálózat rendszerébe a korábbi, akár a 11. századig visszavezethető alföldi templomok gyakran eleve nem illettek bele, a tatárjárás pusztítása, majd egy más jellegű népesség betelepítése pedig még azokat is elsöpörte, amelyek talán képesek lettek volna plébániatemplommá válni. így válik érthetővé, hogy például a Hortobágy-Sárrét területén régészeti terepbejárás alapján azonosított, tatárjárás utáni, -egyháza utótagos helynévvel megnevezett települések (mint Kabaegyház, Keveegyház, Nácsaegyház) miért hiányoznak a pápai tizedjegyzékből.29 Mindezek a folyamatok állnak annak a jelenségnek a hátterében, hogy az -egyháza utótagos helynevek térbeli elterjedése nem egyenletes az országban, jól kirajzolódó sűrűsödések, illetve szinte üres területek különíthetők el. 28 E Romhányi Beatrix: A késő középkori plébániahálózat és a 14. századi pápai tizedjegyzék. Történelmi Szemle 60. (2019) 349. Középértéknek a legnagyobb lélekszámú Franciaország adata tekinthető. A 14. század elején ettől Anglia lefelé, Magyarország felfelé tért el, mintegy 2%-kal. 29 Pinke Zsolt: Adatok és következtetések a középkori Hortobágy-Sárrét településtörténetéhez és demográfiájához (1300-1350). In: Környezettörténet 2. Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Szerk. Kázmér Miklós. Bp. 2011. 79—117. 30 A térképen a korábbi szakirodalomból ismert lelőhelyek mellett a legfrissebb kutatás eredményeként felszínre került adatok is szerepelnek. Az adatokért az alföldi térségben Rosta Szabolcsút, a mai Szlovákia területén Michal Holescakot illeti külön köszönet. Ennek a jelenségnek a pontosabb értelmezéséhez további forráscsoportokat is érdemes szemügyre venni. Elsősorban olyan adatokról, jelenségekről van szó, amelyek közvetlen vagy közvetett bizonyítékai a tatárjárás pusztításának, valamint időben is jól kapcsolhatóak az eseménysorhoz. Az indikátorok kiválasztásánál az is szempont volt, hogy elterjedésük térbeli mintázata jól térképezhető, elemezhető legyen. A következő térképek közül az első azokat a helyeket ábrázolja, amelyeket az egykorú vagy nem sokkal későbbi írott források tanúsága szerint a tatárok elpusztítottak, vagy ahol az utóbbi évek ásatásai nyomán a pusztítás régészeti bizonyítékai előkerültek. (5. térkép)30 A másik térképen a tatárjáráshoz kapcsolt kincsleletek mellett a mongolokkal szemben megvédett, valamint a tatárjárást követően, 1300-ig megépült várak láthatók. (6. térkép) Mindkét térképen kiemelkedik annak a területnek az adatsűrűsége, ahol az -egyháza utótagos helynevek is nagyszámban ismertek. Ezzel szemben, az 1300-ig megépült várak térbeli elhelyezkedése gyökeresen más helyzetet mutat, éppen az említett területek hiányoznak ezek térbeli elterjedését illetően, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a tatárjárás pusztítását különböző módon jelző kutatási eredmények és azok térbeli elterjedése ugyanazt a területet jelöli ki, amit az -egyháza utó tagos helynevek is kirajzolnak. 614
