Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA Egylet Heti Értesítőjében megjelentetett monumentális tervében a hegyet teljes egészében az emlékhelynek rendelte alá, terve koncepciója szerint az kiterjedne a Duna felőli lejtő egészére a Gellért tér és a Döbrentei tér között, így a széles feljárókkal együtt a Pantheon a Margitsziget felől majdnem teljes egészében látszik, míg a Csepel-szigetről nézve oldalt fordul a Szent Korona motívummal díszített központi torony Palóczi 1899 decemberében készült tervében is a korona motívuma dominált. A helyszín szimmetrikus alaprajzának középpontjában álló torony gyakorlati hasznosítására négy lehetséges módot jelölt meg a leírásban: 1. a kilátás élvezete, 2. pontos időjelzés, 3. világítótorony, 4. csillagvizsgáló. (Egy érdekes körülményre is rálátást ad a leírás: 1899-ben a lebontott erőd falainak kőanyaga még a helyszínen volt, s ezt Palóczi az emlékmű felépítésének „finánciális” szempontjából kedvező körülményként értékelte.) Palóczi Antal építészeti, gyakorlati és teoretikus városépítészeti munkáira jellemző volt, hogy pontos költségvetést is készített a tervjavaslatok mellett. Ennek köszönhetően a korabeli építőanyagok és a munkaerő költségeinek változásai is végig kísérhetők. A monumentális épületalkotások sorában az első magyar krematórium tervpályázatát is meg kell említeni, amelynek során a tervező pályamunkáját 1915 októberében megvásárolták.117 A pályázaton részt vettek a kor elismert építőművészei, Löffler Béla és Löffler Sándor, Árkay Aladár, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin is, akik szakrális és szekuláris középületeket egyaránt terveztek. Az első díjat végül Hikisch Rezsőnek ítélték oda. A véleményezés szerint Palóczi épületének ,,alapdiszpozició[ja] szép díszudvarával jó hatást igér. [...] architektúra a korai olasz reneszánsz formaképzését követeli. A négy sarokkupola nélkül még előnyösebb hatású volna”. A rövid indoklásban elsősorban a terv hiányosságait sorolták fel: a mellékhelyiségek, szolgalakások pozicionálását, a kémény kiképzését, illetve az épület elhelyezkedését. 117 Buzay Karoly: Az első magyar krematórium - A bírálati jegyzőkönyvből. Magyar Építőművészet 14. (1916)7-8. sz. 32. 118 Palóczy A.: A Kálvin-tér metamorfózisa i. m. 215—216. Palóczi Antal az elsők között foglalkozott a Kálvin térrel várostervezési szempontok és az esztétika elvei szerint.118 1916-ig a Kálvin tér szabályozása kimerült az utcaszélesítésben (a Kálvin és a Boráros tér között). A főváros a Kálvin tér rendezésére két pályázatot is kiírt, kevés szakmai sikerrel. Palóczi az első világháborút megelőző években a térfalak átalakulásáról számolt be, a földszintes házakat pedig felváltották a négy- vagy öt-, helyenként hatemeletes épületek, megbontva így a térharmóniát, átírva a térarányokat. Ennek a tendenciának az első világháború vetett véget. A református egyházközösség által elindított bontások miatt 597
