Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
BERECZ ÁGOSTON hanem saját véleményükre hagyatkozva - Traianus veteránjaiig vezették vissza a helyieket, a románok csak a kisebbséget alkották. Ezek a közlések kurták és sablonosak voltak, kivéve talán azt a német családnevű körjegyzőt, aki a császár nevéhez való távoli hasonlóságból arra következtetett, hogy Troj ásnak, amely egész Arad vármegye legfiatalabb falvai közé tartozott, a legősibbnek kell lennie.39 így, ha a felmérés során vissza is tartottak a jegyzők helyi hagyományokat, aligha olyanokat, amelyek megfeleltek a kanonikus történeti tudásnak. 39 Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK), Kézirattár (a továbbiakban: Kt), FMI 3814/A, 2. tekercs. 40 Costa Andracu bíró. Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864-1866. évi Helynévtárában. Nyíregyháza 2001. 97. Hasonló az az eredetmonda, amely a Sâcârâmb névbe (magyarul Nagyág) a sä cäräm ‘ hordjuk!’ felszólítást látta bele. Ernest Armeanca: Sácárámbul. Monográfia parohiei románé unite de acolo. Lugoj 1932. 10. A legtöbb válasz egyáltalán nem szolgált etimológiával a település nevére. Nem tudni, ez mikor tulajdonítható a jegyzők cenzúrájának és mikor annak, hogy nem találtak vonatkozó hagyományt. De a kérdőíven más kérdéseket is gyakran átugrottak vagy semmitmondó választ adtak rájuk, körültekintésből, értetlenségből, lustaságból vagy az adatok hiánya miatt. Azt a kérdést például, hogy honnan települt a falu, a legtöbben olyasmivel intézték el, mint „saját magából” vagy „a környező falvakból”. A megadott etimológiák viszont sokkal jobban hasonlítanak azokhoz a vernakuláris helynév-etimológiákhoz, amelyeket a korai néprajzi és helyrajzi munkák idéznek, mint a helynévfejtés romantikus paradigmájához. A bennük megjelenő tér a falu határára vagy legföljebb a szomszédos falvakkal való konfliktusokra korlátozódik, ellentétben a névfejtő írástudók szélesebb vízióival. Ügy tűnik, a neveket legfeljebb a faluközösség emlékezeti helyeiként használták. Latin etimológiákat a válaszok nem idéznek a néptől, és hét kivétellel a jegyzők alkotásainak tűnő névfejtések is valamely élő nyelv alapján kínálnak magyarázatot. A népnek tulajdonított etimológiák néha fiktív párbeszédbe helyezett toldalékolt szóalakon alapulnak, mint a Solduba (magyarul Szoldobágy) helynevet magyarázó s-audedoba ‘hallatszik a dob’, amelyet a kuruc korba vetítettek vissza.40 Ez a helynév-magyarázati stratégia a humanista hagyományban is fontos szerepet játszott. Pesty adatközlői gyakran vezették vissza helyneveiket egy a faluban nem beszélt nyelvre. Magyar jegyzőkön, szolgabírókon és birtokosokon kívül több román válaszadó is magyar etimológiát adott meg. Ezekre nézve különösen kérdéses, vajon származhattak-e az információk a lakosoktól. A dobollói (románul Do bár lau) ortodox pap a falu magyar nevét a patakja hangjából vezette le, míg Csúcsáról a faluközösség nevében aláírt ív érkezett, amely a nevet a magyar 557
