Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
PARASZTI NACIONALIZMUS ALULNÉZETBŐL csúcsuk csúcsok’ folyományaként értelmezte.41 Szláv etimont ritkán adtak meg, de többször utaltak távoli nyelvekre, amelyeken a település neve állítólag jelent valamit. Meg kell azonban jegyezni, hogy Pesty maga is bátorította a más nyelvekből történő származtatást azzal, hogy a helységnév egyes nyelvi változatainak eredetéről külön-külön érdeklődött a kérdőíven. 41 Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864-1865. i. m. I. 43. Ilyen válasz érkezett még Kaporról Iacob Silviutól, Királyhalmáról Georgiu Pop Gridanultól és Longodárról Ioan Bokutiától; OSZK Kt FMI 3814/A, 18. és 20. tekercs. 42 Habitatul. Ráspunsuri la chestionarele Atlasului Etnografic Román I-V. Coord. Ion Ghinoiu. Bu curesti 2010. II. 87-88. és III. 2011. 109-110. 43 Nestor Simon: Dictionar toponimic. Cluj-Napoca 2007. 185-186., 235. A falu határának őstörténetét a parasztok néha óriásokkal és zsidókkal népesítették be, a Teremtés Könyve nyomán.42 A falut alapító családokról szóló, nemzedékről nemzedékre szálló eredetmondák szerepet játszottak a rokonsági hálózatok strukturálásában és a családok közti presztízskülönbségek érvényesítésében. Az alapító atyákat a kelet-magyarországi falvak kollektív tudása gyakran Erdélyből, a Bánátban pedig Havasalföldről származtatta, ezzel a körülménnyel azonban még nem helyezték bele történetüket a történeti időbe. Az alapítók pásztorokként, menekültekként vagy betyárokként jelentek meg. Az élő (kommunikatív) emlékezet által átfogott három nemzedéket megelőző idők elbeszélését a falu új helyre költözése, az utolsó tatárjárás, a Határőrvidék fölállítása, a környező falvakkal való torzsalkodások és a ködbe vesző török idők szervezték. Az anyag tanúsága szerint a román parasztokat az 1860-as években nem különösebben izgatta helységneveik nyelvi eredete. A latin etimológiák láthatóan még az írástudó világiak között sem váltak közkinccsé, és Traianus légionáriusait a jegyzők inkább műveltségi elemként emlegették, mint a helyi folklór részeként. Az írástudatlan közösség kulturális emlékezete, a régmúltról való tudás, amelyet az állandó ismétlés a tagok számára azonnal előhívhatóvá tett, a magas kultúra egyes elemeit képes volt integrálni, de egészében túl nehézkes volt ahhoz, hogy a romantikus nacionalizmus történeti képzeletvilágát magához hasonlítsa. A helyi eredetmondákat csak később és lassanként kezdték áthatni és átformálni a nemzeti mesternarratívák. Előbb-utóbb, sejthetően már inkább a 20. században, a helyi köztudat végül a latinos helységnév-eredeztetéseket is befogadta. Ezek ma már - a helyi monográfiák tanúsága szerint - gyakran „hagyományos tudásként” állnak ellen a tudományosan érvényesebb magyarázatoknak. A naszódi vagyonközösség jogtanácsosa — bár buzgó román nacionalista volt — még 1895-ben is azt tanácsolta a parasztok „őstörténeti hagyományairól” kérdőíven érdeklődő Nicolae Densusianunak, hogy ne higgyen el semmit, amit más válaszadók a nép ajkán Traianusról és a rómaiakról keringő történetekről állítanak.43 558
