Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A pápaság és a kánoni választások a 13. századi magyar egyházban
BARABÁS GÁBOR figyelmen kívül hagyásával történt, ahogy arról delegáltjai tájékoztatásából értesült. 102 IX. Gergely kifogása azonban aligha állt szilárd lábakon, ugyanis döntését több egyházi és világi előkelő — többek között a király, IV. Béla és fivére, Kálmán herceg - kérelmének a hatására megváltoztatta, és megerősítette a választott érseket, illetve az esztergomi küldöttek útján elküldte a palliumot Csák nb. Ugrin kalocsai érseknek, hogy azt ő adja át Mátyás számára.103 Az egyházfő és az uralkodó akarata tehát ez esetben hamar összhangba került. 102 A káptalannak címezve (1240. március 6.): „quia ipsam constitit minus canonice celebratam” - VMHH I. 174. XXXXVI. sz., RPR 10850. sz., RG IX III. 5082. sz. A választott érseknek is írt IX. Gergely: RPR 10851. sz., RG IX III. 5085. sz. 103 RPR 10850. sz., RG IXIII. 5082. sz. Vö. Fraknói V:A magyar királyi kegyúri jogi. m. 25-26., 31.; Ganzer, K: Papsttum und Bistumbesetzungen i. m. 129.; Varga L.: Rátót nembeli Mátyás i. m. 104.; Stulrajterová, K: Headquarters versus Local Boards i. m. 33-34. 104 Vö. Fraknói V: A magyar királyi kegyúri jog i. m. 38-39. 105 Vö. Kiss G.: Királyi egyházak i. m. 89-103. 106 RPR 7472. sz., RPO 5627. sz. 107 Albert később a királyi kancellár tisztét is betöltötte. Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 108. 108 RPR 7471. és 7472. sz. (1225. szeptember 3-án és 4-én). 109 1225. szeptember 10. VMHH I. 63. CXXXI. sz., RPR 7476. sz., RPO 5638. sz. 110 Kiss G.: Királyi egyházak i. m. 73-74. 111 Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 81. 112 RPR 7665. sz., RPO 6232. sz. Lásd Kiss G.: Királyi egyházak i. m. 49., 74.; Fraknói V: A magyar királyi kegyúri jog i. m. 38., 44—45. Mivel a kánoni választás elve nem kizárólag a püspöki és érseki méltóságok betöltésénél jelent meg, érdemes egy pillantást vetni a székes- és társaskáptalanokra is - bár esetükben a főpapitól eltérő volt a jogi helyzet104 -, különösen, mivel utóbbiak között számos királyi alapítású egyház105 volt, amelyeknél az uralkodói akarattal is számolni kellett. A prelátusokkal kapcsolatban kialakult nehézségekkel az 1225-ös aradi prépostválasztás mutat talán a legnagyobb hasonlóságot, továbbá jó példa arra is, hogy egy ilyen, az egyházi hierarchia alsóbb fokán álló méltóság betöltése is nagy jelentőséggel bírhatott a pápák szemében. Aradon III. Honorius káplánja, Johannes Caputius préposttá tételét támogatta,106 aki azonban nem tölthette be a méltóságot, mivel azt II. András jelöltje, Albert nyerte el.107 A pápa az ügy miatt II. Andráshoz fordult,108 hogy előmozdítsa Johannes ügyét. Emellett azonban az ügy kivizsgálásával és Johannes védelmével meghatalmazta a győri püspököt és prépostot.109 Az aradi társaskáptalan jogállásával kapcsolatban fontos rámutatni, hogy királyi, és így, bár a kalocsai érseki tartomány területén fekvő, de az esztergomi érsekség alá tartozó egyházról110 van szó. Róbert megerősítésének elhúzódása111 miatt tehát egy lehetséges szereplővel kevesebb kapcsolódott be az ügybe. Végül a pápa visszakozni kényszerült, elismerve a király bemutatási jogát {praesentatio), és 1227-ben Albert megkapta a pápai megerősítést.112 531
