Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A pápaság és a kánoni választások a 13. századi magyar egyházban
A PÁPASÁG ÉS A KÁNONI VÁLASZTÁSOKA 13. SZÁZADI MAGYAR EGYHÁZBAN 1241-ben a pápa a fehérvári káptalan ügyében járt el. IX. Gergely február 25-ei dátummal az ekkor Magyarországon tartózkodó klerikusát, Johannes de Civitellát bízta meg a kanonokok által megválasztott Benedek budai prépost - később kalocsai, majd esztergomi érsek113 - megerősítésével, amennyiben a jelölt alkalmas és az elekció a kánonjognak megfelelően történt. Felhatalmazása szerint a pápai káplán maga is fogadhatta az új prépost esküjét, amennyiben az nem lett volna képes Rómába utazni,114 ám az 1241. évi események végül lehetetlenné tették az eljárást. 113 Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 81., 84. 114 Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis - A veszprémi püspökség római oklevéltára I-IV. Ed. Fraknói Vilmos - Lukcsics József. Bp. 1896-1907. (a továbbiakban: MREV) I. 115. CXXXII. sz., RPR 10992. sz., RG IX. 5380. sz. 115 Thomae archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum. Arch deacon Thomas of Split History of the Bishops of Salona and Split. Eds. Olga Peric et al. (Central European Medieval Texts 4.) Bp.-New York 2006. 268-269., 272-273.; Anonymus and Master Roger: Anonymus, Notary of King Béla. The Deeds of the Hungarians. Eds, trans. Martyn Rady - László Veszprémy. Master Roger’s Epistle to the Sorrowful Lament upon the Destruction of the Kingdom of Hungary by the Tatars. Trans. János M. Bak - Martyn Rady. (Central European Medieval Texts 5.) Bp.-New York 2010. 186-189.; Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 81., 84., 89., 91., 93.; SzücsJ.: A kereszténység belső politikuma i. m. 167. 116 A 13-14. századi pápai széküresedésekkel kapcsolatban legutóbb lásd Andreas Fischer: Ecclesia acephala, Patrimonium ohne Papst. Die Vakanzen des Apostolischen Stuhls im 13. und 14. Jahrhundert. In: Interregna im mittelalterlichen Europa. Konkurrierende Kräfte in politischen Zwischenräumen. Hrsg. Norbert Kersken - Stefan Tebruck. (Tagungen zur Ostmitteleuropaforschung 38.) Marburg 2020. 209-238. 117 Szücs J.: A kereszténység belső politikuma i. m. 167. 118 Uo. i. m. 164., 167. Vö. Ganzer, K: Papsttum und Bistumbesetzungen i. m. 154. 119 RPR 11081. sz., Les registres d’Innocent IV. I-IV. Ed. Élie Berger. Paris 1881-1919. (a továbbiak ban: RI IV) 11. sz. Vö. Varga Lajos: Báncsa nembeli I. István, 1242. május - 1253. november 13. e. In: Az 1241—1242. év történései persze nem csak a fehérvári prépostság helyzetére voltak hatással, a tatárjárás következményei a teljes magyarországi egyházat súlyosan érintették: mindkét érseki szék mellett üresedésben volt a győri, erdélyi és a nyitrai püspökség, illetve számos alsóbb egyházi méltóság is.115 1243-ban, IV. Ince pontifikátusának kezdetétől számos pápai megbízás ismert, amely a pozíciók betöltését célozta. A legsürgetőbb a két érseki szék helyzetének rendezése volt mind IV. Béla, mind a Szentszék számára. A király már 1242 tavaszán elküldte követét ez ügyben Rómába—mivel a pápai szék épp üresedésben volt,116 a kardinálisokhoz.117 Esztergom élére a váci püspök és korábbi királyi kancellár, Báncsa nb. István került, míg Kalocsa érseke a már korábban említett fehérvári prépost, hivatalban lévő királyi kancellár, Benedek lett. Mindketten IV. Béla támogatói közé tartoztak,118 így a magyar király oldaláról nem is merülhetett fel kifogás az elekciók ellen. IV. Ince néhány nappal megválasztása és beiktatása után, 1243. július 7-én kelt levelével Bulcsú Csanádi püspököt, valamint a pannonhalmi és szentgotthárdi apátokat bízta meg az esztergomi electus megerősítésével és a szükséges eskü fogadásával.119 Egy 532
