Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
KÁRMÁN GÁBOR felekezet törvényességét a Német-római Birodalomban és ezáltal elhárította az akkor legfenyegetőbbnek látszó veszélyt. Könnyen elhihető, hogy az évtizedekig tartó vérontás megújítása az időközben Erdélyben való letelepedésébe beletörődött és a fejedelemségben nagy tiszteletnek örvendő Bisterfeld számára cseppet sem tűnt kívánatosnak — ellentétben Comeniusszal, aki számára a Cseh Testvériség száműzetésben élő püspökeként hatalmas csalódást jelentett, hogy a münsteri és osnabrücki békék a cseh korona országait teljes mértékben a Habsburg dinasztia hatáskörébe utalták.183 Noha időnként a Rákóczi-dinasztia továbbra is kikérte a véleményét politikai kérdésekben — így 1649-ben Rákóczi Zsigmond menyaszszonyának kiválasztása vagy 1651-ben a kozákok által a lengyelek ellen kért segítségnyújtás kapcsán —, 1648 után Bisterfeld szerepvállalása a fejedelmi politikában megváltozott. Professzorként továbbra is a folytatódó reformáció eszméjét szolgálta, és tudósi kapcsolati hálóját a Rákócziak diplomáciájának rendelkezésére bocsátotta, azonban nyoma sincs annak, hogy kezdeményező szerepet játszott volna, és az európai politikai élet különböző szereplőivel fenntartott személyes levelezése is megszűnt.184 Annak a különleges, kiemelt szerepnek a vállalására, amelyet Johann Heinrich Bisterfeld 1638 és 1643 között I. Rákóczi György mellett betöltött, és amely egyszerre segítette a fejedelmi politikát útmutatással és a kommunikáció technikai megvalósításával, a vesztfáliai béke után már nem volt szükség. 183 Jan Kumpera: Die Entwicklung von Komenskys politischen Anschauungen und Bestrebungen, illetve Jaroslav Pánek: Jan Amos Comenius: zum politischen Denken und politischen Handeln. In: Jan Amos Comenius und die Politik seiner Zeit. Hrsg. Karlheinz Mack. (Schriftenreihe des österreichischen Ost- und Südosteuropa-Instituts 21.) Wien - München 1992. 37-54., illetve 55-74.; Miroslav Hroch — Ivo Bartecek: Die böhmische Frage im Dreißigjährigen Krieg. In: Der Westfälische Friede: Diplomatie, politische Zäsur, kulturelles Umfeld, Rezeptionsgeschichte. Hrsg. Heinz Duchhardt. (Historische Zeitschrift: Beihefte 26.) München 1998. 447-460.; Kármán G.: Erdélyi külpolitika i. m. 348-364. 184 A tanácsadói szerepre: Kármán G.: Erdélyi külpolitika i. m. 175-177., 182-184. A kapcsolathálóra: ViskolczN: Bisterfeld bibliográfiája i. m. 24-27., 88. 1649-ben Bisterfeld újra meghívást kapott Leidenbe, ennek részleteiről azonban nem tudunk: Miklós Ö.: Bisterfeld i. m. 20. JOHANN HEINRICH BISTERFELD AND TRANSYLVANIAN FOREIGN POLICY BETWEEN 1638 AND 1643 By Gábor Kármán SUMMARY The study analyzes the long prehistory of the Gyulafehérvár Agreement of 1643, the alliance between Prince György Rákóczi I of Transylvania and the Crowns of Sweden and France. In the preceding years the prince sent no less than seven diplomats to the 515
