Századok – 2021
2021 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Michael Jürgen Schatzl: Der Griff nach der Zeit. Perioden, Charakteristika, Motive und Interessen österreichischer Arbeitszeitpolitik 1945-2018 (Valuch Tibor)
TÖRTÉNETI IRODALOM Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig. Bp. 2016.) és Alabán Péternek az ózdi gyári társadalommal foglalkozó (Egykor volt gyárváros.... Társadalmi változások Ozdon és környékén a rendszerváltástól napjainkig. Pécs 2020.) munkáit lehet kiemelni, amelyek azóta könyv formájában is megjelentek. Külön lapszámot szentelt a problémakörnek 2012-ben a Korall, 2017-ben pedig a Múltunk folyóirat. 2016 és 2019 között pedig egy OTKANKFIH kutatás is zajlott a 20. századi magyar munkásság társadalomtörténetéről. Mindezeknek a törekvéseknek köszönhetően a magyar történettudományban jelentősen mérséklődött a tárgykörrel kapcsolatos kutatások hiánya és ezen túlmenően, mintegy évtizedes késéssel, de fokozatosan itthon is teret nyert az úgynevezett new labour history szemlélet, amelynek lényege, hogy a munkát és a munkásságot társadalmi totalitásában igyekszik értelmezni. Ezzel ellentétben Nyugat-Európában és a tengerentúlon lényegében önálló társadalomtörténeti diszciplínává vált a munka világának kérdésköre, ami interdiszciplináris történet- és társadalomtudományi megközelítésben került a kutatói érdeklődés homlokterébe. Az ezredfordulót követő években jelentős szakmai-tudományos fordulat ment végbe, amelynek jegyében az addig erősen mozgalomcentrikus, úgynevezett régi munkástörténetet fokozatosan felváltotta a globális történelemszemléletre épülő new labour history. A kutatások Europa nyugati felében erős intézményi bázissal rendelkeznek. Az adott keretek között lehetetlen felsorolni valamennyi rangos és elismert kutatóhelyet, így a teljesség igénye nélkül, példaként megemlítendő az Amszterdamban működő International Institute of Social History, a Bochumi Egyetem Társadalomtörténeti Tanszékeként is funkcionáló Institute for Social Movements, a berlini Humboldt Egyetemen létrehozott RE:WORK kutatóközpont vagy éppen a Bécsi Egyetem Társadalom- és Gazdaságtörténeti Intézete és az ott folyó kutatások. Látható, hogy az osztrák társadalomtörténetírásban is markánsan jelen van a munka világának kérdésköre. Mikro- és makroszinten számos érdekes kutatás zajlott, előtérbe került a kérdéskör globális és totális történetírói megközelítése. Ebbe az áramlatba illeszkedik az itt bemutatandó, fizikai valójában és szellemi értelemben véve is monumentális monográfia, amelynek szerzője Michael Jürgen Schatzl, a salzburgi egyetem történésze. A fiatalabb osztrák történészgenerációhoz tartozó kutató 620 oldalas könyvében az ausztriai munkaidő-politika 1945 és 2018 közötti történetét tekintette át, külön vizsgálva az egyes időszakok jellemzőit, sajátosságait, valamint a motiváció és az érdekviszonyok átalakulását. Már a könyv alcíme is jelzi, hogy a szerző igen széles értelemben elemzi a munkaidő-politikát a történeti időben és a társadalmi térben. A nyolc nagy tematikai egységre osztott kötet bevezetésében az osztrák történész kontextualizálja kutatási eredményeit összefoglaló könyvét, összefoglalja a kutatás módszertani kérdéseit, áttekintést ad a felhasznált forrásokról s nem utolsó sorban megfogalmazza a kutatás főbb kérdéseit is. A hagyományos történeti és statisztikai megközelítések mellett a szerző a hermeneutikai szövegértelmezést is beemelte a levéltári, statisztikai és sajtóforrások elemzésének a körébe. A mű alapvető célja, hogy analitikus elemzés révén bemutassa az olvasónak a munkaidő értelmezésével, felhasználásával, meghatározásával kapcsolatos legújabb kori osztrák társadalmi és politikai gyakorlatot, vitákat és változásokat. Az elemzés magában foglalja a második világháborút követő háromnegyed évszázad foglalkoztatáspolitikájának, munkavédelmi, munkahigiéniai, egészségpolitikai gyakorlatának a vizsgálatát, valamint a munkaidő meghatározásával, kihasználásával kapcsolatos technológiai és gazdasági gyakorlatok, megközelítések és viták áttekintését is. A diskurzuselemzés mint vizsgálati módszer különösen hasznos ezekben a vizsgálódásokban. A szerző még a könyv bevezetésében négy periódusra osztotta az általa vizsgált 73 esztendőt, s ezeket a korszakokat a teoretikus kérdéseket és politikai-gazdasági keretfeltételeket elemző áttekintések után, önálló fejezetekben tárgyalja. A bevezetést követően Schatzl a fogalmakról és az elméleti kérdésekről ad részletes áttekintést, meghatározva többek között az idő, a munkaidő fogalmát úgy, hogy közben a különböző 451
