Századok – 2021
2021 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Michael Jürgen Schatzl: Der Griff nach der Zeit. Perioden, Charakteristika, Motive und Interessen österreichischer Arbeitszeitpolitik 1945-2018 (Valuch Tibor)
TÖRTÉNETI IRODALOM előttünk egy folyamatosan világmegváltó ötleteket dédelgető, az ezzel járó dicsőséget vizionáló ember képe. A pápai enciklika írásának terve, majd megvalósítása lehet talán az olvasó számára az a pont, amikor úgy érezheti: a nagy tervek, a hatalmas tetterő és tettvágy, a nem csak egy-egy közösségen, hanem az egész világon való segíteni akarás és főként az ezek eléréséhez társított eszközök már túlmutatnak egy élet- és lehetőségterét reálisan felmérő, tanult és felelősségteljes ember tervein vagy akárcsak gondolat-kísérletein is. Nagy Töhötöm életútjára tekinthetünk úgy is, mint aki „rosszkor volt rossz helyen”, a kor és a körülmények foglya, melyek nem tették lehetővé tehetsége és tervei kibontakozását. Petrás Éva kötete végére azonban - bárhogy értelmezzük is a különböző aktotok, tényezők és körülmények hatását - Nagy életútjának előrehaladását úgy összegezhetjük: ő leginkább saját maga foglya volt, saját terveit és ábrándjait kergetve kerül egyre szűkebb és szűkebb mezsgyére. Regénybe illően izgalmas, mondhatni Nagy Töhötömhöz méltó még a budapesti temetése körülményeit övező legendák sora is: egyházi temetését is nehezen sikerült megszervezni, később felesége kivitte hamvainak egy részét Argentínába, ahol - állítólag - egy szabadkőműves fenntartású árvaház udvarán sikerült eltemetni. Mindeközben a kötet utolsó lapjain is érzékelhető az a szakmai alázattal és fegyelemmel átitatott történészi érdeklődés, melynek eredményeképpen egy pontos, feszes, olvasmányos, ám semmiképp sem zárt olvasatot elénk táró munka született. A Kronosz Kiadó gondozásában megjelent igényes kötetet a fejezetek közötti képek, névmutató és angol nyelvű rezümé teszik teljessé. Slachta Krisztina Michael Jürgen Schatzl DER GRIFF NACH DER ZEIT Perioden, Charakteristika, Motive und Interessen österreichischer Arbeitszeitpolitik 1945—2018 Böhlau Verlag, Wien-Köln-Wiemar 2019. 620 oldal A munka és a munkásság modernkori átalakulásának vizsgálata az elmúlt évtizedekben a magyar szociológiai és történettudományi kutatásokban valamelyest háttérbe szorult, bár lehet üdítő kivételeket említeni, mint például Horváth Sándor A kapu és a határ címmel (Bp. 2004.) megjelent sztálinvárosi esettanulmánya vagy Tóth Eszter Zsófia harisnyagyári munkásbrigád-története (Puszi Kádár Jánosnak. Bp. 2007.). A 2000-es évek elején, majd a 2010-es években némiképp javult a helyzet, hiszen több olyan monográfia jelent meg, amely a munka világának társadalomtörténeti elemzésére koncentrált. A teljesség igénye nélkül utalni kell Bartha Eszter magyar-német munkáslétet összehasonlító könyvére (A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európábán 1968-1989. Bp. 2010.), Deáky Zita gyermekmunkát taglaló monográfiájára (Gyermekek és serdülők munkája Magyarországon a 19. századtól a második világháborúig. Bp. 2015.), Kuczi Tibornak a munka kikényszerítésének történetével foglalkozó elemzésére (Munkásprés. A munka kikényszerítésének története az ipari forradalomtól napjainkig. Bp. 2011.). Figyelemre méltó doktori értekezések is készültek, amelyek közül Várkonyi-Nickel Rékának a salgótarjáni munkáskolóniákról szóló (Rimaiak a gyárak völgyében. Egy salgótarjáni munkáskolónia társadalma az államosítás előtt. Bp. 2017.) vagy Nagy Péternek (A Rima vonzásában. SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM 450
