Századok – 2021
2021 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Oross András: EUrópa GÉNiusza. Savoyai Eugén élete és kora (1663-1736) (Tóth Tibor)
TÖRTÉNETI IRODALOM- habár távolról sem kiemelkedő állomásai a herceg életének - további hasznos érdekességként szolgálhattak volna az ott élők számára. Az imént elmondottakból az is következik, hogy a szerző eltekintett Savoyai Eugén nagy nyugateurópai hadjáratokban való részvételének a bemutatásától, mint amilyen például az 1704. évi kiemelkedő jelentőségű höchstädt-blenheimi csata, ami egyesekben hiányérzetet válthat ki. Módszertani szempontból és a könyv céljaival összhangban a nyugat-európai tevékenység bemutatására valóban nincs igazán szükség, ami a kötetet minden bizonnyal indokolatlanul felduzzasztottá volna. Ezzel szemben nagyon hasznos, hogy a szerző a Savoyai-dragonyosezred példáján keresztül a saját kutatási témáját, a katonai beszállásolások történetét is beleszőtte a kötetbe. Mindezt a kellő mélységben és terjedelemben, mindkét oldal szemszögéből bemutatva a felmerülő nehézségeket és kihívásokat - a kötet talán leginkább itt vezeti be az olvasót a kor lelkületébe és a 17-18. századi hétköznapokba. Nagyban megkönnyíti az átadni kívánt ismeretanyag befogadását a kötetben elhelyezett gazdag képi anyag is. Friss, modern térképek kerültek a kiadványba, amelyek többek között a korabeli Európát, a péterváradi csatát vagy Temesvár ostromát mutatják be. Ezek közül egyedül az 1697. évi hadjáratot ábrázoló térkép ellen emelhetünk kifogást, amelyen a dátumok és a hadseregek mozgása nehezen követhető. A térképekkel párhuzamosan több korabeli metszettel is találkozhatunk, amelyek úgyszintén csatákat vagy a kor híres személyeit, a Savoyai Eugén által emelt palotákat vagy például egy hadsereg felvonulását ábrázolják. Emellett különféle hasznos adatvizualizáló táblázatok is helyet kaptak a kiadványban. Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az 1716-1718 közötti török háborúra külön hangsúlyt fektetett a szerző, amelyet ráadásul a könyv nyitányául választott. A nagy visszafoglaló háború (1683-1699) teljesen elhomályosítja az 1716-1718. évi török háború eseményeit a kutatásban és az ismeretterjesztő kiadványokban, annak ellenére, hogy Temesvár 1716. vagy Belgrád 1717. évi elfoglalása a török elleni háborúk és Savoyai Eugén pályájának kiemelkedő eseményei, amelyek nem mellesleg Magyarország török alóli teljes felszabadulását eredményezték. Még rosszabb a helyzet a nyugat-európai szerzők munkái esetében, amelyekben Savoyai Eugén magyarországi törökellenes küzdelmeire általában véve jóval kisebb hangsúlyt fektetnek - a pfalzi vagy éppen a spanyol örökösödési háborúkkal ellentétben -, miközben maga Eugén herceg az egyik, ha nem a legnagyobb haditettének pontosan az 1717. évi belgrádi csatát és a vár elfoglalását tekintette. A Savoyai Eugénnel foglalkozó történeti munkák elsősorban a német nyelvű szakirodalom (Max Braubach 1963-1965. évi monumentális ötkötetes munkája, Alfred Arneth 1864-ben kiadott Eugén-életrajza stb.) és forráskiadványok (például a Kriegsarchiv húszkötetes Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen kiadványa) eredményeire támaszkodnak. Ez alól egyetlen Savoyai Eugén-életrajz sem lehet kivétel, azonban a jelen munka esetében kiemelendő, hogy a szerző korabeli hírlapokat és egyéb nyomtatott kiadványokat (például Theatrum Europaeum^ Wienerisches Diariuni) is felhasznált. Ezek a munkák még mindig nem kapták meg a nekik kijáró figyelmet a történetírás részéről, pedig nemcsak különféle sajtó- vagy információtörténeti kutatásokra adnak lehetőséget, hanem a történelmi események fontos forrásai is lehetnek Ezen a téren a kötet előremutató. Habár a korabeli nyomtatott kiadványok tartalmi megbízhatósága olykor megkérdőjelezhető, a kellő kritikai szemlélet birtokában mégis fontos adatokkal szolgálhatnak a korabeli események pontosabb megértéséhez és bemutatásához, nem is beszélve az általuk felvonultatott elsőrangú képi anyagról, amit a szerző sem mulasztott el felhasználni és beleilleszteni a kötetébe. Ezen a téren akár további katonai térképek vagy látképek beillesztése is megfontolandó lett volna, hiszen azok minőségben, értelmezhetőségben és megbízhatóságban sokszor semmivel sem maradnak alul egy modern hadtörténeti térképpel szemben. Az Oross András tollából megjelent munka remélhetőleg eléri a célját, és Savoyai Eugén elnyeri a magyarországi emlékezetkultúrában őt megillető helyet. Az ide vezető úton a legfontosabb eszköz, azaz Eugén herceg hiteles és mindenki számára elérhető életrajza immár a téma iránt érdeklődők rendelkezésére áll. Tóth Tibor 442