Századok – 2021

2021 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kurucz György: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell." Georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején (Kincses Katalin Mária)

TÖRTÉNETI IRODALOM Kurucz György „KEDVES HAZÁMFIAI, MOZDULNI KELL...” Georgikoni peregrinatio oeconomica a 19. század elején Corvina—Ráday Gyűjtemény, Bp. 2020. 303 oldal A keszthelyi Georgikon alapítója, gróf Festetics György (1755-1819) fia, László (1785-1846) atyja hagyatékának átvételekor - köszönhetően széles műveltséget, magas fokú szaktudást, szel­lemi nyitottságot eredményező gondos neveltetésének - magától értetődőnek tartotta, hogy ne csak az anyagi javakat vegye át, hanem mindazokat a feladatokat, mindazt a szellemi örökséget is, melyet elődje az ország egyik legelőkelőbb arisztokratájaként és legműveltebb felvilágosult gondolkodójaként maga után hagyott. Az atyja nyomdokain járó örökös a kiemelkedő tudás és műveltség mellett kivételes felelősségtudattal és pedagógiai érzékkel is rendelkezett: úgy vélte, a Georgikon koncepciózus fejlesztéséhez hozzátartozik, hogy az ott alkalmazott tanárok szaktu­dását is gyarapítsa. A szakmai továbbképzés leghatékonyabb módja a külföldi tapasztalatszerzés volt: a céhes vándorlás és az egyetemi peregrináció sokszáz éves gyakorlata, majd a 18. század második felétől kibontakozó utazások, melyek a leendő uralkodók, az arisztokraták nevelésé­nek részét képezték, és a művelt nemesi és polgári rétegek körében nemcsak egyfajta tovább­képzést jelentettek, hanem tanulmányaik megkoronázását is, a 19. századra a továbblépés, a szakmai fejlődés elengedhetetlen stratégiai eszköztárának kialakulásához vezettek. Ily módon, amikor a Georgikon „gazdát cserélt”, az 1820-as évek elején az új patrónus öt éves szakmai tanulmányútra küldte két fiatal tanárát, Gerics Pál orvosdoktort, aki a tanintézet igazgatója volt, és a kertészeti, borászati, szőlészeti ismereteket oktató Lehrmann Józsefet. Kurucz György legújabb könyvében e két tudós-utazó tartalmas, gyakorlatilag egész Európát behálózó, hosszú tanulmányútját tárta föl a teljes fellelhető levéltári forrásanyag alapján. A ta­nárok levelezései, jelentései, útinaplói, az utazási instrukciók és az útvonaltervek egyedülálló forrásbázist képeznek nemcsak - a szerző megfogalmazása szerint - különleges művelődés-, gaz­daság- és mentalitástörténeti értékük miatt, hanem mivel arra is rávilágítanak, hogy a két tanár továbbképzése rendkívül átgondolt és aprólékosan kidolgozott rendszer szerint zajlott. Ennek nemcsak a programot összeállító patrónus, hanem a két utazó is természetesen tudatában volt. Kurucz György a lehető legátfogóbb megközelítésre törekedett, amikor a keszthelyi in­tézet szellemi hátterét, a korszak utazási kultúráját, valamint az utazások teljes hozadékát: a személyes és intézményes kapcsolatrendszereket, a tudományos, gazdálkodási, gyakorlati ta­pasztalatok széles tárházát a legújabb társadalomtörténeti, szociokulturális, mentalitástörténe­ti, gazdaság- és tudománytörténeti kutatásmódszertannal tárta föl. Külön figyelmet érdemel a szerző alapos és széleskörű elméleti képzettsége, amely a kötet szakmai színvonalának egyik támpillére. Az iratanyag unikális volta ugyanis önmagában nem lett volna elégséges ahhoz, hogy ez a rendkívül jó stílusban megírt és szépirodalmi kvalitásokat is megcsillantó monográfia megszülethessen. A különleges forrásokat a téma európai szakirodalmának, a kor alapos isme­retének birtokában szólaltatta meg a szerző. A kötet elkészítésének másik pillére a kivételes alapossággal kiválogatott képi forrásbázis, amely nemcsak szemléletes látványelemként kíséri a szöveget a kötetben, hanem szekunder forráscsoportként jelenik meg. A kilenc fejezetből álló kötet szerkezetileg három nagy tematikus egységre osztható. Az első három fejezet - mintegy az utazást előkészítendő - a Georgicon szakmai közegét, a patrónust mutatja be és a recepciós szándékot, valamint az utazási instrukciók elemzését tartalmazza mindkét peregrinus számára. Ezt követően kerül sor a két utazó élményeinek tematikus cso­portosítására és azok elemzésére az utazási naplók párhuzamos feltárásával. Ily módon az álta­luk szerzett élmények, tapasztalatok egyszerre két látószögből tárulnak fel. Végül az utolsó négy 443 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom