Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS A kölcsönök felvételének jogi háttere a dualizmus idején A városok háztartását, és ezen belül a kölcsönök felvételét is azok a törvények szabályozták, amelyek révén az 1870-1880-as évek folyamán az önkormányzatok rendezése és országos szintű egységesítése végbement,2 és amelyekben az önkormányzatok erősítése helyett a központosító tendencia érvényesült.3 A „községi szervezet polgári viszonyrendszerének első magyarországi szabályozásáról” az 1859. április 24-én kelt uralkodói pátens intézkedett, amely „nemcsak az első a községi önállóságot biztosító jogszabály volt Magyarországon, hanem főbb vonásaiban alapját képezte a községi háztartás és önkormányzati autonómia dualizmus kori későbbi szabályozásának is”.4 A pátens lehetővé tette a kölcsön felvételét olyan költségek fedezésére, amelyeket a község a saját vagyonából nem tudott finanszírozni. A községi önkormányzatiság azonban még nagyon változatos formákat mutatott az 1860-as években, és bizonyos szempontból ellentmondásos szabályozás szerint is működött.5 Ennek az állapotnak vetett véget az 1871. évi XVIII. te., amely a községi önkormányzatokat három típusba sorolta, kis- és nagyközségeket, illetve rendezett tanácsú városokat különböztetve meg. 2 Az önkormányzatok jogi szabályozásáról részletesen lásd Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918). Bp. 1992. 3 Kampier Béla: Az önkormányzati pénzügyek hazai történetének adójogi megközelítése. (Acta Universitatis Szegediensis - Acta Juridica et Politica. Tomus LXIII. Fase. I.) Szeged 2003. 5. 4 Szabó Pál Csaba: Községi igazgatás és önkormányzati autonómia a késő-dualizmuskori Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Historica 2005. 123. sz. 24-25. 5 Uo. 26. 6 Lásd Nagybánya város emlékirata. Városok Lapja, 1907. április 1. 11-12.; Szabó Géza: Városgazdálkodás a dualizmuskori Nyírbátorban. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv XIII. Szerk. Galambos Sándor - Kujbusné Mécséi Éva. Nyíregyháza 1999. 133-138. Jogállásuk változása egyes települések számára presztízsveszteséget jelentett, és erőteljesen küzdöttek ennek visszanyeréséért. Nagybánya 1876-ban törvényhatósági jogát vesztette el. A város 1907-ben az országgyűléshez intézett memorandumban kérte annak visszaállítását, mint ami a város további fejlődésének kulcsa. Nincs átfogó képünk arról, hogy a jogi státus változása hogyan érintette az egyes településeket, csak egyéni példákat ismerünk. Nyírbátor vezetői például következetesen városként kezelték községgé visszaminősített településüket, és a városi színvonal fenntartásához szükséges kölcsönök végül csődhöz is vezettek.6 1913-ban viszont egy községesítő mozgalom indult, amelyhez Szekszárd mellett alföldi és felvidéki városok is csatlakoztak, előbbiek ugyanis a mezőgazdasági népesség többsége, utóbbiak a kis lélekszám okán nem tudták megteremteni a tisztviselői karnak azt a fizetést, amelyet a rendezett tanácsú 38
