Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
EGRY GÁBOR - IZSÁK ANIKÓ BORBÁLA városok számára az 1912. évi LVIII. te. előírt, ezért ezek a települések a nagyközséggé való visszaminősítésért küzdöttek.7 7 Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd r.t. város életében. In: Szekszárd a XX. század első évtizedeiben. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd 2005. 114-115. 8 Szabó P Cs.: Községi igazgatás i. m. 27. 9 Magyar alkotmánytörténet. Szerk. Mezey Barna. 4. átdolgozott kiadás. Bp. 2002. 348., 350., 353. 10 A községi kötvények a záloglevél mintáját követték, tehát a záloglevelek kibocsátásáról szóló 1876. évi XXXVI. te. előzménynek tekinthető. Lásd és az idézet forrása Lukács Ödön: A magyar városok hitelügye. (A Magyar Városok Országos Kongresszusának Iratai V.) Bp. 1913. 4. Az 1871. évi XVIII. te. a községek háztartásának ügyeit is részletesen, külön fejezetben szabályozta, és azokat a törvényhatóság alá rendelte, a kölcsönfelvételt pedig a 26. §-ban ennek jóváhagyásához kötötte. Az 1871-es községi törvényt az 1886. évi XXII. te. részlegesen felülírta, kitágítva a központi beavatkozás lehetőségét, éppen a községi gazdálkodás hiányosságaira hivatkozva.8 A kölcsönfelvétel engedélyeztetésének kötelezettsége azonban nem változott (24. §). A középfokú közigazgatás korszerűsítéséről először az 1870. évi XLII. te. rendelkezett, ezt módosította később a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. te.9 Nem változott a közgyűlés hatáskörébe tartozó kölcsönfelvétel szabályozása (1870. évi XLII. te. 43. §, 1884. évi XXL te. 47. §), amelyet miniszteri jóváhagyáshoz kötöttek (1870. évi XLII. te. 3. §, 1886. évi XXL te. 5. §). Az utóbbi törvény szerint azonban a költségvetés, a zárszámadás vagy a város ingatlanvagyona tekintetében a törvényhatósági jogú városokra a hatályos községi törvény vonatkozott (3., 14., 17. §-ok). Az általunk vizsgált városok közül a korszakban Temesvár törvényhatósági joggal rendelkező szabad királyi város és megyeszékhely, Karánsebes és Nagybánya pedig 1876-tól kezdődően rendezett tanácsú város volt, utóbbi megőrizhette a szabad királyi város címet is. Mindkét települést az 1876. évi XX. te. fosztotta meg törvényhatósági jogától. Ez a törvény azonban a törvényhatósági jogú városokra vonatkozó szabályozásokat hagyta érvényben a „tevőleges és szenvedőleges” választójog (5. §) mellett a vagyon kezelésének kérdésében is, fenntartva a belügyminiszter felügyeletét és a kölcsönök miniszteri és nem megyei engedélyezését (4. §). A községekről szóló 1886. évi XXII. te. 165. §-a fenntartotta a költségvetésre és vagyonra vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy a miniszter a felügyeletet a főispán útján gyakorolja. A felettes hatósági jóváhagyást leszámítva tehát az 1870—1880-as évek közigazgatási törvényei a városok kölcsönfelvételét részletesebben nem szabályozták. Mindez azonban nem okozott gondot, hiszen a tömeges hitelfelvétel csak később kezdődött. Ezt először a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosításáról szóló 1897. évi XXXII. te. szabályozta, korábban „a községi közhitei szabályozása csak miniszteri rendeletek útján történt”.10 A törvény 39
