Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
JANKÓ FERENC igyekezett hangsúlyozni, hogy a németek, csakúgy, mint a horvátok, változatlan számban élnek évszázadok óta a területen, vagyis semmi sem jelzi azt, hogy kultúrájuk veszélyben volna vagy lett volna a magyar fennhatóság alatt. Mert a helyi németségnek „sikerült otthonukat a jólét és a civilizáció központjává tenni az egész országban, ahol az emberek kényelmesen, megelégedetten és boldogan élhetnek.”54 Thirring annak a félelmének adott hangot, hogy a magyar és a horvát etnikum asszimilálódik majd az elcsatolás után, a térség „magyar civilizációja, német és horvát kultúrája” pedig megsemmisülhet, de legalábbis évtizedekre regresszióba süllyedhet.55 54 Thirring, G: West-Hungary i. m. 7. 55 Uo. 8. 56 Thirring Gusztáv: Nyugatmagyarország. Turistaság és Alpinizmus 10. (1920) 40.; Uő: Új feladatok előtt. Turistaság és Alpinizmus 11. (1921) 69-70. 57 Uő: Sopron és a Magyar Alpok. Sopron 1911.; Uő: Felső Dunántúl. Bp. 1933. 58 Prinz Gyula: Magyar földrajz. Magyarország tájrajza. (Magyar, föld magyar faj sorozat I.) Bp. 1936. 59 Kogutowitz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben II. Szeged 1936. 222-312.; Bulla Béla: A nyugati országrészek. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára 117.) Bp. 1941.; Prinz Gy: Magyar földrajz i. m. Thirring a Magyar Turista Egyesület, illetve Szövetség elnökeként és a Dunántúli Turista Egyesület tiszteletbeli elnökeként is igyekezet mozgósítani környezetét Nyugat-Magyarország érdekében. Ennek eredményeként például Vigyázó János lapjában, a Turistaság és Alpinizmus^n a térséghez kapcsolódóan számtalan útleírást szenteltek a térségnek. Thirring két felhívást is írt, tüzes hangon amellett érvelve, hogy „Magyarország sorsa ma Nyugatmagyarországon dől el. Ami itt történik, az lesz az egész ország sorsa! Ha Nyugatmagyarországot, melyre semmiféle ellenségnek semmi néven nevezendő joga nincs és nem lehet, megmenteni nem bírjuk: ezzel elvesztettük Magyarországot.” S a térséget ekképpen festette le: „Ti békés lakói a Magyar Alpok szelíd tájainak: Ti kötelességtudó becsületes hiencek, Ti ősrégi tüzes magyarok, Ti fertőmelléki izmos horvátok, kik évszázadok óta testvéri egyetértésben éltetek, tudnátok-e elszakadni attól a hazától, mely lehetővé tette, hogy ősi szokásaitokat, nyelveteket és hagyományaitokat napjainkig megőriztétek?”56 Thirring régóta következetesen használta a „Magyar Alpok” elnevezést, az Osztrák-stájer határhegység helyett, egyértelműen elhatároló, megkülönböztető célzattal.57 Bár kortársai, részben érthető módon, ebben csak turisztikai reklámfogást láttak,58 az elnevezés Trianon után új értelmet nyert. Ma pedig az Alpokalja tájnévvel tekinthetjük azonos szelleműnek, jóllehet utóbbi valójában kisebb területet jelöl. Ezzel együtt a térség hegyei, tájai erre az időszakra már részletes, többnyire ma is használt elnevezéseket kaptak, amivel honosításuk jelentősen előrehaladt.59 367
