Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után
VÁLTOZÓ FÖLDRAJZI NÉZŐPONTOK: BURGENLAND ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG A két világháború között a magyar történészek és földrajzosok meglehetős kritikával és kételkedéssel figyelték az osztrák oldal Burgenland-kutatásait, s alapvetően illegitimnek, életképtelennek, önállótlannak festették le a tartományt. Nagyobb ívű hazai kutatás vagy összefoglaló mű a területre vonatkozóan érthető módon kevés született.60 Számos könyvismertetés mellett megemlíthető Schwartz Elemér munkája, aki például Burgenland nevének legitimációs szerepét vizsgálta.61 Ugyanezt a kérdést boncolgatta Lipthay Béla, az átcsatolás érveinek kritikájával kiegészítve.62 Kubinyi Elek Stepan F esése hr if Tjének egyes állításait nehezményezte,63 Georg A. Lukas Burgenland-legitimációs érvrendszerét pedig a geográfus Wallner Ernő igyekezett ízekre szedni.64 A német Otto Albrecht Isbert etnikai térképezési eljárását Kogutowitz Károly bírálta, de ő volt az is, aki jól megragadta a térség megváltozó fejlettségi viszonyait is, a leszakadó Dél-Burgenlanddal, a Bécstől távolabbra kerülő Nyugat-Dunántúliak65 Traeger Ernő főként a tartomány gazdasági problémáit vizsgálta,66 a korszak végén pedig Kring Miklós vette összefoglaló kritika alá a burgenlandi történetírás főbb, részben itt is említett kérdéseit.67 A trianoni békeszerződés narratív keretéből tehát csak kevesek léptek ki. Közéjük tartozott Soproni Elek, aki inkább a korszak szociográfiai szemléletét alkalmazva egy széleskörű, alulnézeti s problémaorientált elemzést tett közzé Sopron megyéről. A megkapó című munkának már az elején rögzítette, hogy „a vármegye [...] a legjelentékenyebb életmegnyilvánulásokban, még országos viszonylatban is, vezető szerepet visz. [...] Sopron vármegye nagyságra nem, de egyébként, főleg közállapotát tekintve az ország első vármegyéje.”68 Elemzésében kétségkívül elsősorban a korszak problémáira (birtok-, cseléd-, nincstelen-, cigánykérdés stb.) koncentrált. A vármegye fejlettségének okát nem a németség arányának tudta be, hanem alapvetően a bécsi piac közelségének, az osztrák-németországi munkavállalás lehetőségének, a kedvező természeti adottságoknak és az iskolázottságnak, a kialakult kulturális és műveltségi viszonyoknak. 60 Wallner Ernő: A Felsőőr vidéki magyarság. Földrajzi Közlemények 54. (1926) 1-32.; Schwartz Ele mér: A nyugatmagyarországi német helységnevek. Bp. 1932.; Nagy Iván: Nyugatmagyarország Ausztriában. 2. bővített kiadás. Pécs 1937. 61 Schwartz Elemér: A Burgenland név. Magyar Nyelv 23. (1927) 484-487. 62 Lipthay Béla: „Burgenland ”, Magyarország osztrák megszállás alatt lévő része. In: Sopron Civitas Fidelissima. Szerk. Thirring Gusztáv. Sopron 1925. 25-36. 63 Kubinyi Elek: A burgenlandi németek. Magyar Szemle 3. (1928) 251-256. 64 Georg A. Lukas: Die burgenländische Frage. Geographischer Anzeiger (1930) 13-16.; Wallner Ernő: „A burgenlandi kérdés.” Földrajzi Közlemények 58. (1930) 145-150. 65 Kogutowitz K: Dunántúl és Kisalföld i. m. 66 Traeger Ernő: Az elszakított nyugati részek. Magyar Szemle 4. (1928) 178-184. 67 Kring M.: Burgenland i. m. 68 Soproni Elek: A kultursarok gondjai. Sopronvármegye szociális és gazdasági viszonyainak feltárása. (A Magyar Társaság könyvei 3.) Bp. 1940. 12. 368
