Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK ÉLETVILÁGA A FOGLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN 1892-BEN markáns kapcsolatokat találunk. A Felföld teljes értékű fejlett megyeszékhelyei és részleges fejlett megyeszékhelyei esetében (r= 1) vitathatatlannak tűnik a népesség nagysága és az iparosok számának az összefüggése. Nem sokkal maradnak el tőlük a dunántúli teljes értékű középvárosok (r= 0,983), az erdélyi teljes értékű fejlett megyeszékhelyek (r= 0,981), valamint a felföldi teljes értékű megyeszékhely-szintű városok (r= 0,977), amelyek kifejezetten erős, függő viszonyt jeleztek. 3. táblázat A népesség és az önálló kereskedők számának korrelációs együtthatói országosan és a négy nagytájon a városhierarchia szintjei szerint Magyarország Dunántúl Felföld Alföld Erdély ILI. Teljes értékű regionális centrumok 0,357-.a-1,000 .a II.2. Részleges regionális centrumok-0,170 .a .a-0,280-III. 1. Teljes értékű fejlett megyeszékhelyek 0,894-0,854 1,000-0,918 II 1.2. Részleges fejlett megyeszékhelyek 0,962 .a-1,000 0,988-IV. 1. Teljes értékű megyeszékhely-szintű városok 0,638 0,988 0,923 0,405 0,676 IV. 2. Részleges megyeszékhely-szintű városok 0,856-1,000 1,000 .a 0,941 VI. Teljes értékű középvárosok 0,694 0,913 0,737 0,600-0,353 V.2. Részleges középvárosok 0,278 0,667 0,430 0,270 0,881 VI. Kisvárosok 0,499 0,740 0,175 0,723 0,794 Jelmagyarázat: nincs adat; .a: a számítás elvégzéséhez nem áll elegendő adat rendelkezésre A népesség mérete és a kereskedések száma között országos viszonylatban csak a részleges fejlett megyeszékhelyeken mutatkozott erős összefüggés (0,962). Markáns kapcsolat érhető tetten a teljes értékű fejlett megyeszékhelyeken (0,894) és a részleges megyeszékhely-szintű városoknál (0,856), közepes korreláció, de azért jelentős meghatározottság mutatkozik a teljes értékű megyeszékhely-szintű (0,638), a teljes értékű közép- (0,694) és a kisvárosokban (0,499). Ezzel szemben a városhierarchia felső, a regionális centrumok (0,357, illetve -0,170), valamint a részleges középvárosok (0,278) szintjén gyenge vagy majdnem elhanyagolható volt a kapcsolat. A nagytáji bontás ettől számos ponton lényegesen eltér. A két alföldi teljesértékű regionális centrum (Debrecen és Szeged), a két felföldi részleges fejlett megyeszékhely, valamint all dunántúli részleges megyeszékhely-szintű város esetében egyértelmű a fordított arányosság a népesség és kereskedések száma között (-1,000). Az utóbbi szint felföldi városaiban pozitív előjellel ugyanekkora (+1), Erdélyben pedig csaknem ilyen rendkívül erős (0,941) lineáris kapcsolat áll fenn e két tényező között. Hasonló tendencia figyelhető meg a teljes értékű fejlett megyeszékhelyek szintjén: míg a Dunántúlon negatív, addig a Felföldön és Erdélyben pozitív a nagyon magas korreláció előjele. Hasonlóan kifejezetten erős, függő viszonyra utalnak a 334
