Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
SZULOVSZKY JÁNOS dunántúli és a felföldi teljes értékű megyeszékhely-szintű városok, valamint az alföldi részleges fejlett megyeszékhelyek korrelációs együtthatói. Mind az önálló iparosok, mind pedig az önálló kereskedők és a városi népesség viszonya kapcsán azt mutatják a számítások, hogy a korabeli körülmények sokkal összetettebbek voltak annál, hogy a városállomány minden szintjét ugyanolyan összefüggések jellemezzék, országosan és regionális szinten egyaránt sokkal színesebb volt a kép. Ez arra int, óvatosan kell bánni az általánosító, éppen ezért leegyszerűsítő megfogalmazásokkal. Indokolt a nagytáji léptéknél is lentebb, a lokalitás szintjén megvizsgálni a városállományt. Tanulságos külön-külön is pillantást vetni a településeken fellelhető különböző iparágak, illetve a különféle kereskedések jelenléte szerinti rangsorokra.29 (4. melléklet) 29 Ha több településen azonos számú különböző foglalkozást lehetett megtalálni, az a város került előrébb a rangsorban, amely ezt kevesebb népességgel tudta felmutatni. A vidéki városok közül jelentősen kiemelkedett 161 féle különböző iparágával Pozsony, amely a Beluszky-féle metódus alapján számított hierarchia 3. helyén állt. A másik három teljes értékű regionális centrum közül 134 különféle iparágával Szeged megőrizte e szempont szerint is a 4. helyét, azonban Kolozsvár (122 iparággal) a másodikról a hetedik, Debrecen (121 iparág) a vidéki városok éléről a kilencedik helyre esett vissza. 142 különböző iparral a részleges regionális centrumnak számító Arad hét helyet emelkedve lett a második, Temesvár (135 iparág) pedig négyet ugorva a harmadik e rangsor szerint. Jóllehet, a központi funkciók alapján konstruált városhierarchia legfelső három szintjén található települések némi mozgással ugyan, de alapjában véve megőrizték a pozícióikat, azonban közülük kettő számottevően lecsúszott: Marosvásárhely (86 iparággal) a 10.-ről a 28.-ra, Besztercebánya (83 iparággal) a 16.-ról a 32. helyre. Néhány, a városhierarchia alacsonyabb szintjeire sorolt település viszont ezen aspektus szerint jelentősen előrelépett. A teljes értékű középvárosként a hierarchia rangsorában a 74. Baja 100 különböző iparral a 17., a 66. Versec 90 iparággal a 23., a 71. Pápa (86 iparág) a 29., a 61. Vác (84 iparág) a 30., a 102. Hódmezővásárhely (81 iparág) pedig a 37. helyre került fel. Figyelemre méltó, hogy a nagymúltú, de 1892-ben a vidéki városok hierarchiájában a 167., a kisvárosok középső harmada elején helyet foglaló Szepes megyei Igló a maga 74 féle iparágával felugrana a rangsor 48. pozíciójába, megelőzve jó néhány, eredetileg magasabb hierarchiaszinthez sorolt települést. A különféle kereskedések koncentrációja alapján készült rangsor élén Arad áll 66 különböző üzletággal, megelőzve mindegyik teljes értékű regionális 335
