Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
SZULOVSZKY JÁNOS relációs együttható jellemzi (jele: r). Fontos szem előtt tartani, hogy a korreláció egy szimmetrikus fogalom, azaz nem lehet az egyik vizsgált jelenséget „felelőssé tenni” a másik jelenség változásáért, vagyis az együttállásuk nem jelent feltétlenül ok-okozati kapcsolatot. 2. táblázat A népesség és az önálló iparosok számának korrelációs együtthatói országosan és a négy nagytájon a városhierarchia szintjei szerint Jelmagyarázat: nincs adat; .a: a számítás elvégzéséhez nem áll elegendő adat rendelkezésre Magyarország Dunántúl Felföld Alföld Erdély ILI. Teljes értékű regionális centrumok 0,799-.a-1,000 .a II.2. Részleges regionális centrumok 0,683 .a .a-0,698-III. 1. Teljes értékű fejlett megyeszékhelyek 0,689 0,354 1,000-0,981 II 1.2. Részleges fejlett megyeszékhelyek 0,849 .a 1,000 0,920-IV. 1. Teljes értékű megyeszékhely-szintű városok 0,727 0,889 0,977 0,353 0,918 IV.2. Részleges megyeszékhely-szintű városok 0,830-1,000-1,000 .a 0,871 VI. Teljes értékű középvárosok 0,880 0,983 0,813 0,792-0,080 V.2. Részleges középvárosok 0,847 0,694 0,695 0,523 0,926 VI. Kisvárosok 0,923 0,831 0,483 0,687 0,876 Figyelemre méltó, hogy míg országos viszonylatban a városhierarchia minden szintjén nemcsak erős, hanem nagyon magas és egyenes arányú kapcsolat mutatkozik, addig regionális bontásban már sokkal színesebbek az összefüggések. A Dunántúl és a Felföld részleges megyeszékhely-szintű városai, valamint az alföldi teljes értékű regionális centrumok esetében egyértelműen fordított arányosság áll fenn a népesség és az iparosok száma között. Ezeken kívül csak az erdélyi teljes értékű középvárosoknál és az alföldi részleges regionális centrumoknál mutatkozik fordított arányosság. Az előbbinél markáns, az utóbbinál jelentős a kapcsolat. A többi szint esetében pozitív a korreláció értékének az előjele, s mindössze két biztos, de gyenge kapcsolatot (alföldi teljes értékű megyeszékhely-szintű városok, dunántúli teljesértékű fejlett megyeszékhelyek) leszámítva zömében meglehetősen magas korrelációjú, irányáról tájékoztat. A negatív előjel fordított arányosságot jelöl, azaz az egyik változó csökkenése a másik növekedését vonja maga után. Pozitív előjel esetén egyenes arányosság áll fenn az elemek között. Az r abszolút értéke a kapcsolat szorosságát jelzi. Tehát ha r= +1 vagy -1, akkor az determinisztikus, egyértelmű kapcsolatot mutat. Ha csak közel van a + 1-hez vagy a -1-hez, akkor a két változó között szoros vagy magas korreláció van, a 0-hoz közeli értékek a kapcsolat gyengeségéről tanúskodnak. Ha az eredmény 0, akkor a két jelenség teljesen független egymástól. Több megközelítés is létezik a korrelációértékből a kapcsolatra vonatkozó következtetésre, általában az alábbit szokták használni: 0: nincs lineáris kapcsolat; 0-0.2 (-0.2 - 0): gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolat; 0.2 - 0.4 (-0.4 - -0.2): biztos, de gyenge kapcsolat; 0.4 - 0.7 (-0.7 - -0.4): közepes korreláció, jelentős kapcsolat; 0.7 - 0.9 (-0.7 —0.9): magas korreláció, markáns kapcsolat; 0.9 - 1 (-1 —0.9): nagyon magas korreláció, erős függő kapcsolat. 333
