Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Demeter Gábor - Szilágyi Adrienn - Túri Zoltán: Földminőség, nemesi érdekérvényesítés, jövedelmezőség a Tiszántúl déli részén a 18-19. században
FÖLDMINŐSÉG, NEMESI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG A TISZÁNTÚL DÉLI RÉSZÉN nagybirtokot is.) Datálható a méretváltozás időszaka is. Korhany talajok esetében jelentős volt az 1865-1910 közötti birtokméret-csökkenés (40-ről 20 kát. hold alá), amely mérsékelt egy birtokra jutó jövedelemcsökkenést (100 Ft, azaz 200 korona vs. 133-200 korona) eredményezett, tehát a jövedelemkiesés kisebb volt, mint ami valójában a birtokméret-csökkenésből származhatott volna. Ez ismét arra utal (a demográfia nyomás egyértelmű jelzése mellett), hogy vagy a művelési technikákban, vagy a termékstruktúrában66 következett be pozitív változás, amelyet területhasználat-váltás is generálhatott a leginkább talán e (korhanyos) területet érintő (és 1865-re befejeződő) szabályozások következtében. 1846-ban Karacs Ferenc felújított térképén még hatalmas mocsarakat jeleztek a mintaterület északi részén,67 1865—1910 között viszont 5-ről 11 koronára nőtt a holdankénti nettó földjövedelem a korhany talajokon. A homoktalajok esetében 1865-1911 között az átlagos birtokméret nem változott, agyag esetében szintén stagnált,68 de az utóbbi esetben nőtt az egy holdra jutó hozam, és így az egy birtokra jutó tiszta kataszteri földjövedelem is. A nagybirtok szinte teljesen eltűnt a szikes talajú településekről, és ami még érdekesebb, hogy a vegyes, szikes-löszös (a szikeseknél valamivel jobb) talajú települések esetében szintén ez következett be. Még a lösz esetében is — egyenesen tizedére — esett vissza az átlagos (nagy) birtokméret (bérleményekkel, felparcellázásokkal együtt), az egy birtokra eső tiszta földjövedelem csökkenése ennél némileg kisebb volt. Összességében itt, a legjobb földeken, továbbra is megmarad a nagybirtok dominanciája 1910-ig. kivándorlás ellenére) sem lehetett általános. Sándor Rózsa: Evaluation of the Floodplain Farming of the Settlements of Nagykunság Based on the First Cadastral Survey. The Hungarian Historical Review 9. (2020) 213-240. 66 A periódus két határán a gabonaár nagyjából hasonló volt, tehát áremelkedés alig kompenzálhatta az 1865 utáni birtokméret-csökkenést. 67 Vízjárta területek Karacs Ferenc 1813. évi Magyarország-térképének felújított, 1846 utáni változatán. Országos Széchényi Könyvtár Térképtár, TR 2 916. A térkép darálását (az eredeti ugyanis 1813-as) segíti, hogy a Tisza menti Váritól Aradátzig terjedő folyószakasz mentén 1-től 101-ig számok olvashatóak. Ezek minden bizonnyal Vásárhelyi Pálnak (1795-1846) a Tisza-szabályozására vonatkozó tervéhez kapcsolhatóak (1846). Lásd https://bit.ly/3nlCjkv , letöltés 2020. dec. 13. 68 Mivel 1790-hez képest mindkét esetben csökkent az átlagos (kis)birtokméret, így ezeken a talajokon ez még nagy valószínűséggel 1865 előtt lezajlott. 69 Hangsúlyoznunk kell, hogy ez monokultúrás szemtermelés esetén érvényes kategorizáció, hiszen vannak olyan kultúrák, melyek homoktalajon is jól teremnek, vagy jól bírják a nedvességet (öntéstalaj). Ilyen szempontból ez az osztályozási/minősítési rendszer is relatív. Összegzés All. táblázatban egyértelműen látható, jövedelmi és birtoknagyságban mért egyenlőtlenségek a társadalmi háttér behatóbb vizsgálata nélkül is rávilágítanak a „Viharsarok” név keletkezésének egyik lehetséges okára: a jobb földek69 1780-1910 304
