Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Demeter Gábor - Szilágyi Adrienn - Túri Zoltán: Földminőség, nemesi érdekérvényesítés, jövedelmezőség a Tiszántúl déli részén a 18-19. században
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ADRIENN - TÚRI ZOLTÁN következtetésével, és megerősítik a teljes 1865-ös adatbázis kiértékelése során kirajzolódott álláspontot.56 56 Demeter G.: A fejlettség területi mintázata i. m. 57 MNL BéML IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok B. 156. A Csabai Cs. Kit. Vegyes Szolgabíróság iratai 1133/1857. Birtokosok kimutatása községenként 1857-ben; MNL BéML V. Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, községek B. 202. Szarvas mezőváros iratai 635/1857. A 100 holdnál többel rendelkező földbirtokosok névsora; MNL BéML V. Községek B. 317. Gyoma nagyközség (1872-ig mezőváros) iratai b. Közigazgatási iratok 823/1857. A 100 hold feletti birtokosok kimutatása; MNL BéML V. Városok B. 302. Békéscsaba nagyközség iratai b. Tanácsülés! jegyzőkönyvek 582/1857. A 100 holdnál többel rendelkező földbirtokosok névsora. 58 Ha különválogatjuk a 100-500 kát. hold közötti birtokokat, akkor a hozam nem tér el jelentősen. Van azonban arra is lehetőség, hogy ennél pontosabban mérjük fel a térségben a nagybirtok és kisbirtok termelékenységét, ugyanis 1857-ben több összeírás is készült az egykori Harruckern-birtokokról57 (amelynek kiterjedése azonban nem fedi teljesen az 1858-as talaj térképet), és itt a több mint 80 birtok esetében kiszámítható az egy holdra jutó tiszta földjövedelem (forintban). Mivel az is ismeretes, hogy e nagybirtokok mely település közigazgatási határainál helyezkedtek el, jövedelmüket össze lehetett vetni az 1865-ös településszintű (és pusztaszintű) átlagjövedelem értékével. így pontosabban rávilágíthattunk a nagybirtok és kisbirtok termelékenységének különbségeire. A kapott kép meglehetősen hektikus, mert a nagybirtok holdankénti tiszta hozama mérettől függetlenül 5-9 Ft/hold között szórt és az esetek egy részében ez kisebb volt, mint a teljes települési átlag (melybe a kisbirtokokat is beleértjük). Mivel ennek oka nem a nagybirtokok méretkülönbsége volt (mérettől függetlenül diverzek voltak jövedelmi viszonyaik), megvizsgáltuk a területhasználat szerepét is. Érdekes módon a nagybirtok akkor jövedelmezett jobban a kisbirtoknál, ha a szántók részesedése meghaladta a 75%-ot a nagybirtokon. 60-70% közötti szántóarány esetén a nagybirtok holdankénti hozama megegyezett a települési tiszta földjövedelemmel, ez alatti érték esetén pedig a kisbirtok vezetett (10. táblázat). A nagybirtok tehát egyoldalú monokultúrás gazdálkodás esetén volt versenyképesebb, amit nem mindenütt lehetett kivitelezni a talaj adottságok miatt, „átlagos” területhasználat esetén azonban nem volt előnye a településsel (és benne a kisbirtokokkal) szemben.58 Implicite persze ez azt jelenti, hogy a nagybirtok lehetett jobb minőségű (legalábbis a gabonatermelés mint a kor húzóágazata szempontjából), hiszen itt lehetőség nyílt a terület szántóinak kiterjesztésére. 301
