Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Demeter Gábor - Szilágyi Adrienn - Túri Zoltán: Földminőség, nemesi érdekérvényesítés, jövedelmezőség a Tiszántúl déli részén a 18-19. században
Demeter Gábor — Szilágyi Adrienn — Túri Zoltán FÖLDMINŐSÉG, NEMESI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG A TISZÁNTÚL DÉLI RÉSZÉN A 18-19. SZÁZADBAN* Problémafelvetés A magyar agrártörténet-írás egyik sokat vitatott kérdése, hogy 1848 után a volt jobbágyoknak kiosztott és a nemesség kezén maradt földterület mutatott-e minőségi különbséget, azaz a nemességnek sikerült-e a jobb minőségű földeket megszereznie. A témában először a levéltári forrásfeltárást végző nemzedék tagjai, T. Mérey Klára, Sándor Pál és Für Lajos hoztak konkrét példákat nemcsak arra, hogy egy nagybirtokos valóban megszerezte a paraszti kézen lévő remanencia és irtásföldeket,1 hanem arra is, hogy ezek a területek sokszor jobb minőségűek voltak.2 E hipotézist kliometrikus alapokon újravizsgáló Scott M. Eddie érvelése szerint a szántóként használt területek nagy része a 18. században paraszti kézen volt, tehát logikus, hogy ezek jó minőségűek voltak, és nagy részük (mint telki állomány) 1848 után a parasztság kezére került.3 Eddie Szekfű Gyulára hivatkozik, aki szerint a dűlőnevek tanúsága szerint a földesúri földeket a 19. század közepén feltört területeken alakították ki — ugyanis a nevek zöme gulyajárásra utalt.4 1 Für Lajos: Jobbágyföld - parasztföld. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Szerk. Szabó István. Bp. 1965. 33-139.; Sándor Pál: Birtokrendezési periratok. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 69.) Bp. 1973. 94-95.; Orosz István: A jobbágyvilág megszűnése Magyarországon. Debrecen 2010. 125.; Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben. Bukarest 1981. 134-135.; Sándor Pál: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának problémái és újabb eredményei a felszabadulás utáni irodalom tükrében. Agrártörténeti Szemle 10. (1968) 1-2. sz. 94-117. és Uő: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti-statisztikai forrásai, módszerei és újabb eredményei. Agrártörténeti Szemle 6. (1964) 36-81. 2 T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Bp. 1965., 248.; Orosz!.: A jobbágyvilág megszűnése i. m. 133. 3 Scott M. Eddie: Ami „köztudott” az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen 1996. 84. 4 Uo. A nemesi 48-as hagyományokat képviselő Berzeviczy szerint is a volt jobbágyság a kedvezményezettje a centralisztikus átalakításnak. Berzeviczy Albert: Az Absolutismus kora Magyarországon 1849-1865. Bp. 1922. Reprint. Bp. 2013. Kérdés az is, hogy a földminőségben mutatkozó esetleges különbség csak esetenként vagy általánosságban, minden régióban és az egész nemesi társadalom esetében igaz-e (vagy például csak a nagybirtokos arisztokráciára és csak a A tanulmány az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport területi egyenlőtlenség munkacsoportja keretében készült. 285 SZÁZADOK 155. (2021) 2. SZÁM
