Századok – 2021
2021 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Novák Attila: Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per (Huhák Heléna)
TÖRTÉNETI IRODALOM aki fiatal kora ellenére ekkorra már sok mindent átélt, így a zsidóüldözést, Budapest ostromát, a csillagos és a védett házat, apja munkaszolgálatát és vidéken élő nagyszüleinek deportálását. 1944 a gyerektúlélők számára sokkal korábbra hozta a felnőtté válást, ahogyan erről számos napló és visszaemlékezés is beszámol. A holokauszt utáni évek fiatal felnőttjeinek világlátását és döntéseit alapjában meghatározták az üldöztetés traumái. Engländer Tibor 1953-ban még mindig csak 21 éves volt. Ekkor társaival együtt „illegális cionista szervezkedés” vádjával bíróság elé állították. Mire a hat fiatal ellen indított eljárás eljutott a tárgyalásig, Engländerbol másodfokú vádlott lett a „Kovácsi Edit és társai” címen lefolytatott eljárásban. A helycserét - és azt, hogy az elsőrendű vádlottá „avanzsált” Kovácsi államtitoksértése került végül előtérbe - egy olyan történelmi esemény váltotta ki, amely nemcsak a Budapesti Megyei Bíróság döntését, hanem a világpolitikát is újraírta. Sztálin halála a magyar belpolitikában Nagy Imre kormányra kerülésével indította el a változást és söpörte el a moszkvai orvosper és a csehszlovákiai Slánsky-per magyarországi változatának megrendezését. A pert ugyan lefolytatták, a cionista fiatalokat elítélték, de az eredeti célok időközben jelentősen átalakultak. Novák Attila cionizmussal foglalkozó munkássága a történész szakmában jól ismert, ennek eredménye számos tanulmány és az a 2000-ben megjelent monográfia, amely az első összefoglaló munka a cionista mozgalom háború utáni történetéről (Átmenetben. A cionista mozgalom négy éve Magyarországon. 1945-1949. Bp.). A most ismertetett kötet az állampárt - ezen belül az állambiztonsági szervek és a büntető törvényszék intézkedései - felől közelíti meg a mozgalommal kapcsolatos 1940-es évek végi és 1950-es évek eleji eseményeket. A budapesti csoport - kétéves megfigyelési sorozatot lezáró - letartóztatása és pere azért különleges, mert a „letartóztatottak többsége erősen baloldali, a kommunista rendszerrel rokonszenvező, a holokauszt tragédiáját túlélt, a budapesti VII. kerületben lakó zsidó fiatal volt”. (8.) A pernek politikatörténeti, társadalomtörténeti, ideológiai olvasata is lehetséges, amely olvasatok együttesen járulnak hozzá a kötet címében is szereplő önazonosság jelentésének jobb megértéséhez. Az első és második fejezet a mozgalmon belüli irányzatok közötti tájékozódást segíti az 1949-es feloszlás előtti és utáni időszakban, amit a történet szereplői, elsősorban Engländer Tibor bemutatása követ. A negyedik fejezet a már illegálisan működő mozgalom állambiztonsági iratokból kibontakozó ábrázolásával foglalkozik. Ezt követi a mozgalmi élet, az ideológia és programalkotás mikéntjének ismertetése. Végül a kötet az őrizetbevételen és a perek lefolytatásán keresztül tárgyalja a pártállam vezetőinek fellépését a cionista fiatalok ellen, ezt a perek utáni életutak bemutatása egészíti ki. Nem vállalt könnyű feladatot a szerző, amikor e csoportok szövevényes világának feltárására vállalkozott. A mintegy 200 oldalon rengeteg szereplő, helyszín és esemény szerepel, és bár a kötet végén fogalomtár segíti a mozgalomhoz kapcsolódó szókincs megismerését, a munka nevektől, adatoktól sűrű szövegében néha nehéz a tájékozódás. A mozgalmat érdemes lett volna jobban kontextusba helyezni. Ez főként a vészkorszak esetében igaz, amely erősen jelen volt az érintett családok traumáiban. A zsidó közösség egy részét ugyanis ez hajtotta a hivatalos szervekben való csalódástól a háború alatti mentő tevékenységével presztízsnövekedést elérő cionizmus felé. Emellett a tárgyalás során is több esetben hivatkozási pont volt az üldöztetés utóhatása. A köztörténeti beágyazottság az 1949 utáni történéseket tárgyaló fejezetben már sokkal jobban érzékelhető. Az pedig még inkább kirajzolódik, hol volt a fiatalok ellen indított eljárás helye a nemzetközi és belpolitikai események összefüggésében. Ennek keretében azt is láthatjuk, hogy a külső fenyegetettség hogyan írta felül vagy szorította háttérbe a belső ellentéteket. A mozgalmi életről szóló fejezetből megtudható, mit jelentett a tagság számára a cionizmus a hétköznapokban, miből épült fel a csoport tevékenysége, amelyhez 1949 után az illegalitás miatt többletjelentés és számos rizikófaktor is társult. A szerző rámutat, hogy a cionizmus 1948-tól már nemcsak az Izrael iránti elkötelezettséget jelentette, hanem a pártállam vezetőinek szemében azonossá vált a zsidóság önállósodási szándékával. A baloldali cionista fiatalok 1342
