Századok – 2021
2021 / 6. szám - NÉZŐPONT - Gyáni Gábor: Mi fán terem a marxista történetírás?
MI FÁN TEREM A MARXISTA TÖRTÉNETÍRÁS? felhatalmazott kutatóhely (egyik) vezetőjévé, mert bizonyítottan marxista-leninista szellemben alkotott volna. 1949-ben, amikor a Teleki Intézetből megalakult Történettudományi Intézet igazgatóhelyettesévé kinevezték, még nem sokat lehetett tudni arról, hogy miként néz ki valójában a marxista-leninista történetírás, és milyen történelmet fog majd Pach Zsigmond Pál írni. De miután kezdettől ő volt ennek az Intézetnek a második, majd az első számú vezetője, személy szerint felhatalmazást nyert arra, hogy ő diktálhassa az éppen aktuális marxista-leninista történetszemléletet adott történeti kérdésekben. így háramlóit át a marxizmust illető intézményi legitimitás annak egyes vezetőire és munkatársaira. Külön és itt most nem vizsgálható kérdés, hogy miért nem működött ez az intézményi logika az úgynevezett Molnár Erik-vita során, amikor pedig az Intézet főigazgatója, Molnár Erik hiába vindikálta magának a marxista címkét, végül magára maradt ebben az általa kiprovokált széles körű történeti vitában. Talán Molnár korai (1966-os) halála is szerepet játszott abban, hogy az általa olyannyira erőszakolt osztályharcos és bőszen antinacionalista történetszemlélet végül nem emelkedett a kánon rangjára.43 43 A kérdés megvilágításához hasznos szempontokkal járul hozzá: Szabó Miklós: Magyar nemzettudatproblémák a huszadik század második felében. In: Uő\ Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986. Válogatott tanulmányok. Bp. 1989. 237.; Lackó Miklós: Molnár Erik és a 60-as évek történész-vitája. Századok 142. (2008) 1536. 44 Az Intézet fennállásának 25. évfordulójára emlékezve így árasztotta magából ezt az imázst az akkori vezetés: „A párt tudománypolitikai elveiben Intézetünk a tudomány felvirágzásának nagy ösztönzőjét üdvözölte [...]. Nemcsak védekezni akarunk a burzsoá ideológia ellen, hanem terjeszteni is a marxista eszméket. Nemcsak bírálni kívánjuk a polgári tudományt, hanem minden vonatkozásban jobbat produkálni? Pach Zsigmond Pál - Ránki György: A Történettudományi Intézet 25 éve. Történelmi Szemle 17. (1974) 475. (Kiemelések az eredetiben - Gy. G.) Ettől a rituális alkalmi megszólalástól függetlenül Ránki György egész történetírói teljesítménye egyetemes jelentőségű szaktudományos fejlemény volt. Vö. Gyáni Gábor: Történetíró a diktatúra korában. Ránki György élete és munkássága. In: Uő: Nemzeti vagy transznacionállis történelem. Bp. 2018. 213-233. A marxista-leninista történeti kánon hasonlóan szilárd intézményi alapokat nyert a Molnár Erik, majd pedig a már egyedül Pach Zsigmond Pál által vezetett intézet védnöksége alatt folyó kutatómunkákban. A kortársak (a politikai vezetést is beleértve) emiatt értékelték úgy a kétkötetes, majd a tízkötetes szintézis munkákat, mint a marxista-leninista történetszemlélet mintateremtő produktumait; egyszerűen azért, mert mindkettő mögött annak a kutató intézetnek a hitelesítő pecsétje állt, amely a késő Kádár-korban a marxista eszmeiség imázsát árasztotta magából.44 Jóllehet szép számban akad(hat)tak olyanok is ezen összefoglaló történeti munkák szerzői között, akik nem éppen a makulátlan marxizmusukról voltak híresek; és a tízkötetes Magyarország története (az Előszókban és a fülszövegekben) sem (mindig) találni már nyomát a marxistaleninista szemlélet melletti elkötelezettség korábban elengedhetetlen deklarálásának. Ám ennek akkor már nem volt különösebben nagy jelentősége. 1324
