Századok – 2021
2021 / 6. szám - NÉZŐPONT - Gyáni Gábor: Mi fán terem a marxista történetírás?
MI FÁN TEREM A MARXISTA TÖRTÉNETÍRÁS? tovább izmosodó kutatásai hozzák meg.”25 Ez azonban (legalábbis idehaza) máig sem történt meg, így nem csoda, ha a saját történeti episztemológiai áttekintésemben egy szó sem eshetett bármiféle marxista történeti ismeretelméletről.26 Ezúttal még csak érintőlegesen sem foglalkozhatunk a marxista vagy annak tetsző történeti episztemológia nemzetközi (kelet-európai) diskurzusával (M. A. Barg, A. J. Gurevics, Jerzy Topolski), mely utóbbi nem igazán változtat a fenti lehangoló képen.27 25 Glatz Ferenc: Kérdések a történelem elméleti problémáinak tanulmányozásáról és a történettudomány marxista elméletéről. Bevezetés helyett. In: Történetelméleti és módszertani tanulmányok. Szerk., bev. Uő. Bp. 1977. 31-32. 26 Gyáni G.: A történeti tudás i. m. 27 M. A Barg: A történeti tény: struktúra, forma, tartalom. Világtörténet 1978. 28. sz. 5-40.; A. J. Gurevics: Mi a történeti tény? Ford. Kövér György. In: Történetelméleti i. m. 186-216.; P. E Lahtyin: A hipotézis szerepéről. Ford. Kövér György. In: Történetelméleti i. m. 234-255. Megjegyzem, az a Gurevics, aki a francia mentalitástörténet-írást adaptálta konkrét történeti vizsgálódásaiban, feltételesen tekinthető marxista historikusnak. Vö. A. J. Gurevics: A mentalitás problematikája a kortárs historiográfiában (1989). Ford. Ilyash György. In: Conexus. Thesaurus scientiarum. I. Környezet. Szerk. Forgó Melinda - Ilyash György. Bp. 2010. 161-169. A történetteoretikus lengyel Jerzy Topolski pedig (akitől soha egy sor sem jelent meg magyarul, de más kommunista országban sem!) nem a marxista, hanem az analitikus történetfilozófiai beállítottságával szerzett magának nemzetközi elismerést, bár az analitikus történetfilozófusok, például William H. Dray, ennek ellenére marxista elméletalkotóként értékelték őt. Postmodernism gives us an opportunity for changing our mentality. Interview with Jerzy Topolski. In: Encounters. Philosophy of History after Postmodernism. Ed. Ewa Domanska. Charlottesville 1998. 114-137. Továbbá: Dray recenziója Topolski Methodology of History című könyvéről. The Journal of Modern History 50. (1978) 493-494. 28 Glatz F.: Kérdések a történelem i. m. 32-35. (Kiemelés az eredetiben - Gy. G.) A szóban forgó hiány pótlása végett Glatz felvetett néhány olyan kérdést is, amelyek szerinte mind ide tartoznának, úgymint „a megismerési folyamat egyes szakaszainak” a tanulmányozása (adatgyűjtés, csoportosítás, verifikálás, következtetés), „a történeti kutatómunka azon logikai” elemeinek a vizsgálata, mint a tipizálás, az értékelés és magyarázat, a hipotézis, az axiológiai kritériumok helye és szerepe, valamint a fogalmak szüntelen újraalkotása. Végül fontosnak tartaná külön is megvizsgálni „a történeti megismerő tevékenységet [...] befolyásoló [...] társadalmi-politikai körülményeket, tényezőket”. O sem jut azonban tovább a fenti kívánságlistánál a kérdés tárgyalásának szánt néhány oldalon.28 Ami nem is csoda, hiszen ennek a megismerési metodológiának a kidolgozása úgyszólván megengedhetetlen engedmény lenne a tisztán marxista-leninista történeti világkép szempontjából, mert utat engedne az objektivizmus „mint a különböző polgári [történetírói] irányzatok gyakorlatában fellelhető módszer” korlátlan érvényesülésének. Ez a módszer pedig azért is különösen veszélyes — érvel Elekes a következetes marxista-leninista álláspont nevében —, mert „a pártatlanság, objektivitás tetszetős jelszava - legalábbis az érdeklődők [a gyanútlanok? - Gy. GJ köreiben — még hosszú ideig fenntarthatja a polgári tudományosság objektivista (tehát 1318
