Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Skorka Renáta: Érdekházasságok, kényszermátkaságok. A dinasztikus megállapodások politikai, gazdasági és jogi jellemzői a 14. századi Magyar Királyságban
ÉRDEKHÁZASSÁGOK, KÉNYSZERMÁTKASÁGOK Vencel születésének híre IV. Rudolf osztrák herceget - aki eddig lényegében apósa utódaként, római királyként tekintett magára39 — arra ösztönözte, hogy mindazokat, akik IV Károly erősödő hatalmát aggodalommal szemlélték, öszszefogásra késztesse. Ennek tudható be, hogy 1361. december 31-én Pozsonyban Rudolf és fivérei, valamint Meinhard felső-baj or herceg, tiroli gróf, I. Lajos magyar és III. Kázmér lengyel király szövetségre léptek egymással.40 A megállapodást, amely kimondatlanul is IV. Károly ellen irányult, 1362-ben fegyverkezés követte,41 melynek hátterében a tiroli örökség ügye állt.42 Az 1362. esztendő háborús eseményeit Pór Antal feldolgozása nyomán ismerjük,43 az év folyamán több alkalommal egyeztető IV. Rudolf osztrák herceg és I. Lajos magyar király egyezségei a fennmaradt források tükrében jól rekonstruálhatók.44 Ezek között nem szerepel egyetlen olyan okmány sem, amely arról tájékoztatna, hogy a találkozók valamelyikén Rudolf öccsét, III. Albert osztrák herceget eljegyezték volna Lajos unokahúgával, Erzsébettel, csak olyan későbbi források ismertek, melyek az eljegyzésről tényként tudósítanak. Erzsébet és Albert jövőbeli egybekeléséről nagy valószínűséggel 1362. január 7-én Bécsben dönthettek, ekkor ugyanis az osztrák hercegek I. Lajos magyar királlyal szövetségre léptek IV. Károly, valamint János Henrik morva őrgróf ellenében.45 Erzsébet újbóli elmátkásításával a magyar király egyoldalúan felrúgta a Jodok és Erzsébet közötti eljegyzésről szóló megállapodást. Az 1362. évi háborús hangulatnak 1363. január 13-án a felső-bajor herceg halálával, illetve a Tiroli Grófság Habsburg kézre kerülésével ugyan leáldozott,46 de a hivatalos békekötés 1364. február 10-ig váratott magára.47 A békeszerződéssel egy napon született meg a Luxemburg-Habsburg kölcsönös örökösödési szerződés is, amely kimondta, hogy egyfelől IV. Károly, a fia és a fivére örökös nélküli haláluk esetén országaik IV. Rudolf és fivérei, III. Albert és III. Lipót tulajdonába mennek át, hasonlóképpen az osztrák hercegek is kinyilvánították, hogy országaik a Luxemburgok tulajdonába mennek át, ha ők vagy utódaik, továbbá I. Lajos magyar király, az anyja, Erzsébet királyné és a néhai István herceg leánya, 39 Lukas Wolfinger: Die Herrschaftsinszenierung Rudolfs IV. von Österreich. Strategien, Publikum, Rezeption. Köln 2018. 70. 40 Commentarii 333-334. 41 A háború okaként a kutatás a császár Erzsébet anyakirályné elleni becsmérlően gúnyos kirohanását jelöli meg. Pór Antal: Nagy Lajos király 1326-1382. Bp. 1892. 434. 42 Skorka Renáta: Az alapító, a copfos és a harmadik. A Regesta Habsburgica újabb kötetének margójára. Századok 147. (2013) 526. 43 Pór A.: Nagy Lajos i. m. 432-436. 44 VŐ. Skorka R.: Kronológia i. m. 646. 45 CDM IX. 198. 46 Skorka R.: Az alapító i. m. 527. 47 A brünni békéről lásd Uo. 527. 1192
